Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

BEVEZETÉS Nánás hajdúváros a jegyzőkönyvét az első - számozatlan lapon lévő bejegyzés szerint, 1691-ben saját költségén Désány István csináltatta a városnak. A jegyzőkönyv nem árulja el, hogy korábban volt-e elődje, sem azt, hogy Désány viselt-e ekkor a városban valami tisztséget. Az itt tárgyalt időszakban, tehát 1711. végéig neve s a közölt bejegyzések, a tisztségviselők között fordul elő. Pedig a család a város lakosságát feltüntető első teljes névsorban már a XVII század 60-as éveiben szerepel, méghozzá nemesi jogállású hajdúként. A jegyzőkönyvet az iratokkal együtt Hajdúnánáson, az irattárral együtt levéltárban őrizték, gondozásával az irattáros, az irattár és levéltár felügyeletével a mindenkori főjegyző volt megbízva. Arra nincsen semmi támpontunk, hogy az 1691-et megelőző évtizedekben, a teljes önállósággal élő - csupán a felsőmagyarországi főkapitány alá rendelt - hajdúvárosban vezettek-e ehhez hasonló jegyzőkönyvet. Iratok voltak, éppen az itt található bejegyzés szerint a református egyház urasztali készleteivel ( poharak, kannák, urasztali terítők együtt az évenként Szent György napján újra választott hadnagy, vagy főesküdt gondjára és őrizetére voltak bízva. Valószínű azonban, hogy legalább is a törvényszéken hozott határozatok megörökítésére, ezekben az évtizedekben is vezettek jegyzőkönyvet, de azok nem maradtak meg. Ezt az első jegyzőkönyvet már az adományozás idején bekötötték, bár a mostani félvászon kötése jóval későbbi, meglehetős szegényes tudású mesterre vall. De az egykori bőrkötés maradványaként a címet tartalmazó darabot a könyvkötő megtartotta, a nyomtatott betűkből álló OPPIDI H. NÁNÁS ezt a vélekedést igazolja. Lapjait utólag számozták meg, 1-358-ig terjedőleg, ugyanúgy számokkal látták el utólag a bejegyzéseket is. A bejegyzések száma 259. A bejegyzések csak 1704-ig az első huszonöt lapon - ott is csak