Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Debrecen város
hitközség mégis igen távol áll attól, hogy templomának újjáépítését csak csekély részben is a maga költségén tudja elvégeztetni.Bátorít továbbá az a tény, hogy a mi debreceni Nagytemplomunk igazi művészi alkotás, valóságos műemlék, a múlt századi romantikus - stilizáló építészetnek egyik legszebb és legtisztább stilü terméke, s igy Debrecenben nemcsak a zsidóságnak a büszkesége, hanem az egész városnak is egyik főékessége, amelyet a fasiszta vandál rombolások belső pusztításai és a bombatámadások által okozott külső károk miatt sorsára hagyni, teljes pusztulásnak kitenni Isten ellen való vétek lenne.- Bátorit az a körülmény is, hogy ez a mi templomunk nem most először válnék jelképévé a magyar és zsidó érzések összhangjának.-Ilyen jelkép volt már létrejöttekor is, hiszen a mi elődeink 1896 évben emelték ezt a monumentális épületet, s rá is íratták, hogy épült Magyarország fennállásának 1000.-ik évében.-Ha a magyar kormány most, a templom fennállásának félszázados évfordulóján segítené hozzá bennünket, hogy Istennek e szép hajlékát újra szentelhessük, akkor annak a félszázaddal ezelőtti magyar zsidó együttérzésnek az emléke is megelevenedhetnék a szivekben.De bátorít bennünket az is, hogy a kitüntetést, amelyet a mi templomunknak újjáépítésre való kiválasztása jelentene, megérdemli nemcsak a debreceni zsidóság, hanem Debrecen városa is.- Megérdemli ez a város, mint temető is, mint szülőhely is.Mert Debrecen egyrészt az emberiség-irtó hitlerizmus egyik nagy temetője, hiszen az 1944 októberi 2 hetes debreceni ütközetben a világ legnagyobb tankcsatájában roppant meg a gerince anémet hadseregnek, amely azután már csak hátrálni tudott, vagy öngyilkos városvédelmekben adta ki utolsó erejét.-De másrészt Debrecen a nemzet - feltámasztó demokrácia szülővárosa is hiszen itt ringott az első szabad nemzetgyűlés és a nemzeti kormány bölcsője, innen indult lélek-felszabaditó útjára a diadalmas debreceni gondolat, amelynek kimunkálásában tisztes részt vettek a munkaszolgálat-rabságból elsőnek felszabaduló debreceni zsidók is.- S hogy végül, de nem utolsó sorban a munkára váró debreceni építőipari munkásság számára mit jelentene egy ilyen nagy szabású restauráció az talán említenünk is felesleges.Bizva a felsorolt indokaink igaz és helyes voltában de még inkább Miniszterelnök Ur és az egész magyar köztársasági kormány bölcs belátásában és cselekvő jóindulatában, hisszük és reméljük, hogy hamarosan régi épségben és szépségben fog állani a debreceni zsidó Nagytemplom, jelképezve a magyar és zsidó lélek megbékülését s mindnyájunk egy igaz Istenének elmulhatatlan dicsőségét.Mély tisztelettel: Gábor Dezső Csengeri Leó jegyző elnök HBML XXI.505/a.48. - 14.756/1946. Debrecen, 1946.november 19. 118. 347
