Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)

Bevezetés

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban a hajdúvárosok legrégebbi izraelita anyakönyvei 1826-tól találhatók meg. 1885-ben izraelita anyakönyvi kerületi székhelye volt Debrecen, ahová Alsó-Józsa, Felső-Józsa, Mikepércs és Vámospércs községek tartoztak. Balmazújváros anyakönyvi kerülethez tartoztak Tiszacsege és Egyek községek, Böszörményhez Hajdúhadház város és Téglás község, Hajdúszoboszlóhoz Hajdúszovát község, Nádudvarhoz Kaba község, Püspökladányhoz Földes és Tetétlen községek. Négy évvel később annyiban változott a 85-ös anyakönyvi kerületi beosztás, hogy Hajdúhadház, Kaba, Földes vált el és önállósult.90

1920-ra Hajdú vármegye településein és Debrecenben a zsidó lakosság növekedése megállt. 1945-ig válsággal terhes időszak következett, beleértve az I. világháború utáni nyomort és pénztelenséget, az 1929-33-as gazdasági világválság romboló hatását és 1939-től a háborús készülődést. Néhány esettől eltekintve a hitközségek az ingatlanvásárlással és az újabb építkezésekkel leálltak. Debrecenben a status quo ante hitközség 1924-ben az elemi iskola épületében alakította ki a zsidó gimnáziumot; az ortodoxok elemi iskolája ugyanebben az évben nyerte el a mai emeletes formáját; üzleti haszon reményében 1929-ben épült meg a Hatvan u.ó.sz. alatti modem bérház; 1943-ban bővítették a Hadházi u.ó.sz. alatti aggok menházát. Hajdúböszörményben 1928-ban megépült a chéder. Vámospércsen és Balmazújvárosban 1928-ban már a hitközségek saját épületeiben folyt az elemi iskolai oktatás. Hajdúnánáson 1918-ban jesivát alapítottak, 1922-ben a templom udvarán központi Tal- mud-Tóra iskola épült és végül 1923-ban egy tanteremmel bővítették az izraelita elemi iskolát.91

A múlt század ötvenes éveitől nagyszámú egyesület munkája gazdagította a zsidó közösségek életét. Már a hitközségek alakulásakor szinte minden településen Chevra Kadisa létezett. A zsidó közösség elesett szegényebb tagjait a betegsegélyző, a jótékonysági, a koma és szegénygondozó egyletek segítették. Elterjedt egyesületek a nőegyletek, az oktatási és kulturális csoportok.

Elsősorban az iskolai munka támogatására számtalan zsidó alapítvány született. Debreceni adományozók voltak például Reichman Ármin és Fejér Ferenc hitközségi elnökök, Lichtenstein Samu és Dezső földbirtokosok, Brief Gina, Meiseis Arnold és neje.92

A fasizmus németországi győzelme erősítette az 1932 őszén hatalomra kerülő szélsőjobboldali Gömbös-kormány helyzetét és élénkítőleg hatott a fajvédő körök tevékenységére. Az izraelita lakosság helyzetének a romlását a zsidók közéleti és gazdasági tevékenységét, majd a személyes szabadságukat is korlátozó intézkedések okozták. A végkifejlet 1944-ben következett be, amikor a zsidókat gettókba gyűjtötték, majd deportálták.

A Holocaust borzalmait nagyon sokan nem élték túl, voltak, akik haza sem tértek és külföldön maradtak. A lágerekből visszatérők közül sokan mindenüktől

911 Magyarországi zsidó hitközségek i.m. 833., 848-849., 863.

91 HBML IV.B.1405/b. 395. 19261/1928.; IV.B.1405/b. 345. 123/1924.; IV.B.1406/b. 154. 15175/1937.; IV.B.1405/b. 319. 27858/1943.; Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez i.m. 57.; A debreceni zsidók száz éve i.m. 300.; Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye i.m. 55.

92 Zsidó lexikon i.m. 191.; HBML IV.B.1406/b. 171. 12392/1938.

29