Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Debrecen város
Ezen álláspontot megerősíti a hitel telekkönyvezési bírói eljárás is, melynél fogva a temető helyek idegen telekkönyvekbe fel nem vétettek, hanem mint az osztatlan legelő részek a város tulajdonában hagyattak.Kérvényezők kérvényében hivatkozott 1845 és 1846 évi, ezen temetőre vonatkozó összes okmányok általam átvizsgáltatván, azokban legcsekélyebb nyomát sem találtam annak, hogy a kérdéses terület tulajdon jogáról a törvényhatóság valaha le mondott volna: s ugyanazért azon véleményemnek adok kifejezést, hogy a telekkönyvezéshez szükséges hatósági engedély nem adandó ki. - Annál inkább nem, mert ez által a többi felekezetek használatában levő temetők átengedésének igénylésére is mintegy jogalap teremtetnék, mely a törvény hatóságnak épen most, midőn a temetők kérdésének nagy anyagi áldozatok árán való rendezése napi renden van, egyáltalában nem lehet czélja. Aczél Géza főmérnök. HBML IV.B.1405/b.l59. -11.50/1900. 63. Debrecen, 1901. augusztus 13. A VÁROSI TANÁCS DÖNTÉSE A TEMETŐ TULAJDONJOGI KÉRDÉSÉBEN ... Végzés. A városi tanács tiszti főügyész véleményének elfogadásával az izr. szentegylet által a zsidó temetőül kijelölt területre tulajdonjog bekebelezési engedély kiadása iránt előterjesztett kérelmet teljesíthetőnek nem találja. mert: a városi levéltárban feltalálható iratokból csak annyi állapítható meg, hogy a mondott évben városunk akkori képviselete által zsidó temetőnek való használatra 200 n.ölnyi terület átengedtetett, s ezen területnek kőfallali körűlvétele a kormányhatóság által engedélyeztetett, mi czélból 1848-ban az átengedett terület újból felméretett. a kijelölt terület úgy látszik azóta folyton használtatott is zsidó temető czéljaira, de hogy ahoz sem a zsidó hitfelekezet általában, sem közelebbről a folyamodó egylet tulajdonjogot nem szerzett és nem szerezhetett, bizonyítja azon ténykörülmény, hogy telekkönyvezés tárgyát ezen terület soha sem képezte és megmaradt állandóan városi közvagyonnak.a folyamodó egylet azon érvelése, hogy a birtoklás által a folyamodó egylet ipso facto megszerezte volna a tulajdonjogot meg nem állhat, mert egyfelől határozottan azon kijelentéssel adatott át a kérdéses terület, hogy az csak temetőül fog szolgálni, a mi az elbirtoklást már magában is kizárja, másrészről a kérdéses terület közvagyont képezvén nem tekinthető szabadon álló olyan dolognak, a mely elbírtokolhatás alá eshetnék, különösen nem birtokolhatta el azt a folyamodó egylet, a melynek alakulási ideje 40 évre nem vihető vissza.298
