Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Debrecen város
A községben lakó zsidók száma: a községben lakó sidók összes létszáma 211 család; azonban a községbe bekebelezettek száma 95. Van e a községben sinagóga és rendszeresített rabbi állomás, és ha nincs melly zsinagógához tartozik a hit község? Van a községben rendszeresített rabbi állomás; jelenleg azonban csak helyettes rabbi által van betöltve.- Zsinagóga van.- A községben létező zsidó nép elemi iskola hány osztályból áll és elkülönítvén e fiúosztályok a leányokétól? Az iskola három osztályból áll; a fiúosztályok azonban nincsenek elkülönítve a leányokétól. hány tanítóval van ellátva? Az iskola három tanítóval van ellátva, hány tanulót számoltak 1861/2 tanévben: volt 62 tanuló, honnan tartatik fön? Az iskolának semmi nemű pénz alapja nincsen, hanem egyesegyedül az oskolás gyermekek által tartatik fön. A mennyiben pedig a bejövendő tan dijjak nem elegendők az oskolai minden kőlcségek fedezésére a község pénztárából fedeztetik a hiány. HBMLIV.B. 1109/1.139. - 9963/1862. 20. Debrecen, 1864. május 14. A SZENT ANNA UTCAI IMAHÁZ MEGVIZSGÁLÁSA Jegyzőkönyv Mely a debreczeni izraelita hit község nevében,- annak elöljárója Berger Henrik Úr által a Tekintetes városi Tanácsnál tett bejelentés folytán, s a Tekintetes városi Tanács 4119/1864 sz: alatti határozatához képest, a helybeli izraelita hit község imahelyéül használt,- Szt.Anna utczában levő Zichermann féle ház megvizsgálása alkalmából a mai alól irt napon felvétetett. - Jelen voltak: A Tekintetes Városi Tanács fent hívatott határozatánál fogva: Városi fő kapitány: Hanke Leó Úr, városi fő mérnök Pfánsmidt Kálmán Úr és építő mester Varga Ferencz Úr az izraelita hit község részéről: elöljáró Berger Henrik és Dönhoff Urak. Az izraelita hit község részéről jelen volt elöljáró Berger Henrik Úr, a Tekintetes városi Tanácshoz benyújtott jelentésében kifejezett kérelmét, a bizotmánynak is előadván: a kérdéses helyiségek és épület részek meg vizsgáltattak és úgy találtatott, hogy azok - részint az épület gyenge szerkezeténél fogva, de még inkább és különösen, ezen gyenge szerkezetnek is már meg indult és szembetűnő romlása következtében,- további használatra nem csak nem alkalmatosak, sőt veszélyessé is válhatnak. Az épületnek illetőleg az imahelyül használt helyiségeknek fentebb kimondott veszélyességéről,- a nagy terem mennyezetét tartó tető szerkezet és ennél fogva a mennyezetnek is látható meg indult bomlása továbbá az egész épület belszerkezetében egyensúly vesztést bizonyító számos és tetemes fal repedések, eléggé meg győzték a bizottmányt már kimondott nézetéről; és ezen külső jelek 263
