Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Debrecen város
1- ör Ezen tőke utánn járó kamat fejében szabad és korlátlan használatra, által adom nevezett Steinfeld Mihály ő kigyeimének mint hitelezőmnek, Sz. Kir. Debreczen Városában Piatz utzán 256-k, az újabb számítás szerint pedig 1810-k sz. alatt lévő 840 n.őlnyi ki terjedésű ház telkemet, a rajta lévő épületekkel és hozzá tartozó 3 1/2 nyilas földekkel együtt olymóddal, hogy az említett összegnek évenkénti 2% kamatjába nevezett hitelezőm, mind a házat, mind a földeket használja, a többi 4% kamatját pedig a tőkével együtt ha tettzik bé táblázás által is az említett házra mint ezennel le kötött különös zálogra teherűl fektethesse, úgy hogy ha a 25.évek elteltével én vagy örököseim az említett házat vissza venni akarnók, nem csak az említett tőkét, hanem annak 25.évi száztól négyes kamatjait is, mellyel tizenkét ezer pftokat tésznek, és így öszvesen 24,000. ezüst ftokat, Steinfeld Urnák, vagy örököseinek egyszerre készpénzben meg fizetni kötelesek légyűnk. 2- or Szabadságot engedek nevezett hitelezőmnek és örököseinek, hogy az említett háztelkemen és külső földjein tett részők szerént akár a meg lévő épületekben igazításokat, akár új bár mennyibe kerülő építéseket tétethessenek, mellyeknek árrát azon mennyiségben, a mint azt hitelezőm vagy őrőkőssei felszámitándjánk, kötelesek lészünk én vagy örököseim, a ház vissza vétele alkalmával, kész pénzzel és egy summában vissza fizetni. 3- or Azon esetre, ha a 25 évek elteltével, én vagy örököseim, az 1-ső 2-ik és 3-ik pontban érintett terhek le fizetese mellett a házat vissza nem vennök, nevezett hitelezőm vagy őrőkősseinek jogúk légyen azt ismét egymás után következendő 20 évekig bimi és használni, s a házra fektetendő terhek iránt az 1-ső 2-ik és 3- ik pontokban tett intézkedés ezen 20.évre is terjesztessék ki. 4- er Ha nevezett Hitelezőm vagy őrőkőssei akár a ki szabott 25.évek el teltével, akár a másik 20.évi időszak alatt, mellynek el töltését bevárni nem kötelesek, a ház használatáról le mondani akarnának, a mi szabadságainkba fog állani; azon esetre jogot adok Steinfeld Mihály és Örököseinek, hogy az említett házamat, s külső főldbeli tartozmányait ezen szerződés ereje mellett tettzésűk szerint akár szabad kézbűi, akár a T.Városi Tanács közbejöttével el adathassák, s magoknak elégtételt szerezhessenek; mire nézve azomba világoson ki köttetik, hogy ha a házból az egész kővetelésők ki nem telnék is, azért egyéb vagyonaimból kármentesítést semmi szin alatt ne követelhessenek, hanem mind a kőlcsőnőnőzött, mind beruházott öszvegekre nézve a ház eladásából bejövendő árral meg elégedni tartozzanak... Ez alkalommal jelen volt Tiszti Fő ügyész Medgyaszay Sámuel Úr, ezen a város sarkalatos joga kijáttzására irányzott oklevél bétábláztatásának élő szóval ellene mondván. Az 1840-k évi XXI-k törvény czikk 8-k szakassza világos szavai szerint egyenesen csak az adóssági tartozásokról szólló kötelezvények vagy kereskedői meghiteltetett Könyv kivonatok lévén bétábláztathatók; ezen bemútatott bizomány azomba, az első pontját kivéve, a több minden pontjai tartalmánál fogva valóságos zálog és örök haszonbérleti, még pedig olly törvény ellenes, feltételekkel nehezített edgyesség levél lévén, mely a feltételek betőlthetetlensége miatt egyenesen az 1840- ik évi XXIX-k t.cz. 5-ik szakasszának ellenére a kérdéses háznak és az azután eső külső főidnek a szinlett hitelező részére lehető Őrök meg szerzésére irányoztatott: Ezen oknál fogva jelen oklevél mint illyen, a Tiszti Ügyész ellen mondásához képest is bé nem tábláztathatik, sőt ez letartóztatván, Tiszti Fő Ügyész Medgyaszay Sámuel Úrnak a végett adatik ki, hogy mind Borbély Miklós ház tulajdonost, mind Steinfeld 254
