Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Hajdú vármegye
szomszédos Lévay Márton telke felett felüljáró építésével akartak összeköttetést csinálni, a szintén felhangzó tiltakozás és a kivitel nehézségei folytán azonban ez is elmaradt, s a "kis gettó" más kijáráshoz jutott. A városban megüresedett zsidólakások igénylése is megkezdődött. Ez sem folyt le minden izgalom nélkül, ezt főként az váltotta ki, ha a megüresedett zsidó lakásba nem a gettóból kitelepített keresztyén, hanem esetleg más lakásigénylő költözött be. A gettó pontos kijelölése megtörténvén, kezdetét vette a keresztyéneknek a gettóból ki-, s a zsidóknak a gettóba való beköltözése. Sűrűn lehetett látni a gettó környékén a költözködőket, különösen a sárga csillagos zsidók voltak az érdeklődés tárgyai, élénk figyelemmel kísérte az utca közönsége, hogy mit visznek be a zsidók a gettóba. Az élő állatokat pl. nem vihették be (tehén, kecske stb.), azokat a hatóság az ONCSA - telep lakói között osztotta ki. Május 27-én megkezdődött a gettó lezárása. A Kassa- és a Benedek János - utca mindkét végén ácsok jelentek meg, kik az utcák kijáratát három méter magas deszkakerítéssel elzárták. A kerítés a Kassa - utca Somossy Béla - utcai végén az utcai házvonalban volt, a többi utcavégeken azonban 15 - 30 lépéssel bentebb volt az utcában, mivel a sarki házak nem kerültek mind bele a gettóba, s így azok kapubejáratát, melyek az utcába estek, szabadon kellett hagyni. A gettónak csak egy kijárata volt, éspedig a Kassa - utca Újvárosi - utcai végén. E kijáratnál lezárás után állandó rendőrőrszem teljesített ellenőrzést, kinek részére a kapun kívül fabódé volt felállítva rossz idő esetére. Május 29-én este 6 órakor megtörtént a gettó hivatalos lezárása, a kapukat becsukták, s a kijáratnál a rendőrőrszem megkezdte szolgálatát. A ki- és bejárás teljesen megszűnt, ezután csak hatósági engedéllyel lehetett a gettóból kijönni, vagy oda bemenni. Ezzel megkezdődött a gettó 18 napra terjedő belső élete, amelyről sok kósza hir terjedt el a városban, megbízható képet azonban csak az festhet róla, aki azokat a napokat átélte, vagy inkább átszenvedte. ...Még egy biztos hírünk volt a gettóról, éspedig június 2-án, az, hogy elvittek onnan munkaszolgálatra közel 40 férfit. Június 15-én érkezik az első híre annak, hogy közelesen a gettó egész zsidóságát elszállítják a városból... Másnap aztán már biztos hírként terjedt el a városban, hogy a következő napon viszik el a zsidókat a gettóból. Ezt a gettó lakói is tudták, mert a délután folyamán üzenetet kaptam egy barátomtól a gettóból, hogy rendőri kísérlettel menjek be a gettóba egy csomag átvétele végett. Este 8 órakor ismét felállott a rendőri és katonai őrség a gettó körül. Június 16. napjának estéjét s részben az éjszakáját is egy barátom lakásán a gettó közelében töltöttem vendégségben. Éjfél után 2 órakor dobszóval ébresztették a gettót, s megindult ott a zsibongás. 4 órakor a Bocskay - téri templomkertbe mentem, s onnan figyeltem az Újvárosi - utcán történteket. A Kassa - utca végén nagy mozgás volt, rendőrök jöttek - mentek ki és be az utcába, távolait az Újvárosi - utcán bámészkodó emberek s a mészárszékek előtt húsra várakozók csoportja volt látható. A Kassa - utcából bérkocsik jöttek ki, s az Újvárosi - utcán lefelé fordultak. A hatóság u.i. megengedte, hogy a gettó lakói a betegek és az öregek részére kocsit, a csomagok szállítására pedig saját költségükön szekeret fogadjanak fel. Egy napszámos ember jött ki felém az Újvárosi - utcából, megkérdeztem tőle, hogy mi 243
