Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)

Bevezetés

mely szerint az ügyet tovább firtatni "egészségtelen" volna. Ezt hangoztatta jobb- és baloldal, de 1948-ban Bibó István megírta híres tanulmányát: "Zsidókérdés Magyarországon 1944 után." Bibó itt késő felvilágosító moralistaként úgy vélte, hogy kötelessége megbélyegezni azt a többségi véleményt, amely hisztérikus, demagógiával fertőzött, vagy éppen elvetemült. Magyarországon közben az 1948. évi fordulattal cezúra következett be. A zsidókérdés tabu témává minősült, az antiszemitizmus azonban nem tűnt el a társadalomból, legfeljebb rejtőzködővé vált. Az ötvenes évek politikai vezetésében közismert a zsidók túlreprezentált jelenléte. A kérdés azonban jóval bonyolultabb, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy Rákosi szemben találja magát Sztálinnak és teljhatalmú megbízottainak "szocialista antiszemitizmus" követeléseivel. Rákosi látva a szomszédos Slansky-pert, a Szovjetunióban készülő orvospert, megpróbált egy magyar "zsidó összeesküvést" megkonstruálni, amelynek főszereplőiként zsidó ÁVH-s tisztek voltak kiszemelve. A Sztálin halála után bekövetkező változások után ez a terv irreálissá vált. Közben az egyre hivatalosabbá váló szovjet antiszemitizmus 1956-1957-ben öltötte fel végső alakját. Magyarországon a Kádár-rendszer a probléma mindenfajta megvitatására tett kísérletet adminisztratív módon elfojtott. Hruscsov mérsékelt állami antiszemitizmusától Kádár rendszere eltért. Az antiszemitizmus kutatása ezekre az évtizedekre vonatkozóan tehát még várat magára. A politikai, kulturális élet elemzésénél azonban vannak jellegzetes vonások. Van a dokumentumok között egy levél, amelyet Szombati András egyházügyi főelőadónak ír a Hajdú-Bihar Megyei Tanácshoz Dr. Végházi István, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete Irodájából 1961. január 2-án. Végházi megírja, hogy a 600 éves Debrecen tiszteletére elkészítette a Debreceni Zsidó Hitközség történetét. Felmerült a kinyomtatás lehetősége. A nyomdai munkákra valószínűleg Debrecenben kerülne sor, ezért kéri az egyházügyi főelőadó engedélyét a nyomtatáshoz.60

A zsidó hitközség múltja, a város történetének évfordulója alkalmából felveti a múltidézés és elemzés kérdését. Arra is felhívja a figyelmünket, hogy az antiszemitizmus kérdését a kádári időkben és a rendszerváltás utáni években is kutatni kell és a valóságos történeti elemzést a história kutatóinak a jövőben színvonalasan el kell végezni.

Hajdúkerület, Hajdú vármegye és Debrecen zsidó lakosságának történetéhez

Debrecen az árutermelés fejlődésével vált a gazdaság, majd a reformáció elterjedésével a kultúra tiszántúli központjává. A városnak a földesúri hatalomtól való függetlenedés, az önálló közigazgatás megvalósításának a jogi lehetőségét 1361-ben I. Lajos király biztosította, a szabad bíró- és plébánosválasztás jogának az adományozásával. A vészterhes időszakban, így a török hódoltság alatt a város fennmaradását a polgárok gazdagságának köszönhette, ugyanis az átvonuló hadak ellátása

60 Völgyesi Zoltán: "Majd meglátják a zsidók, hogy mi lesz velük, ha az oroszok kimennek." In. U.ő. Hatalom és társadalom... i.m. 304, 309-310. old., Fehér Ferenc: Bibó István és a zsidókérdés Magyarországon. Holm.i 1991/6 721-722, 729-730, 731,733. old., HBML. XXIII. 24. 2,d. 6/1961.

22