Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Bevezetés
illetően. A vallásstatisztikák szerint a kereskedelemben foglalkoztatottak majdnem kétharmada zsidó vallású volt.19 20 A zsidó vallási szervezetekben is változások következtek be a kiegyezés után. Budapesten 1869-ben kongresszust rendeztek, melyen megjelentek az ország összes zsidó hitközségeinek képviselői. A kongresszuson megtörtént az orthodoxok és a neológusok különválása. Az ország legnagyobb hitközsége a nagyváradi orthodox izraelita hitközség volt. Az első 9 §-ból álló alapszabályokat 1790-ben alkották. Az akkori elnök Mandel József volt. A főrabbi tisztséget Rosenfeld József híres talmud- tudós töltötte be, aki 1830-ig volt lelkipásztora a községnek. Rabbinátusához tartozott majdnem fél Biharország. A hitközségi ügyekről 1790-ben szabályszerű jegyzőkönyvet vezettek. Eleinte héber, de később, 1810 körül már magyar nyelven. Anyakönyvei 1852-ben kezdődtek. Legrégibb temploma a Kolozsvári-utcai un. ó- templom, mely 1803-ban épült Grósz Mór hitközségi elnök vezetése alatt. Egy elemi iskolát is szerveztek 1839-ben. Az 1000 személyt befogadó Kolozsvári-utcai templomot 1851-ben építették. A neológ hitközség kiválásával kapcsolatban vissza kell utalnunk 1847. augusztusára, amikor az addig Nagyváradon fennállott kultuszhitközség kebeléből több tag kivált az Olaszi városrészben a Szerdahelyi-féle házban, külön imahelyiséget bérelt és hitszónokául Rokkonstein Lipótot fogadta fel, aki később a szabadságharcban mint hadnagy vett részt. A hitközség, Rosenthal Adolf elnökletével, 50 taggal indult, a szabadságharc leverése után azonban megszűnt. Az 1867. évvel bekövetkező változások után a községkerület 1870. február 9-i ülésén határozták el a hitközségi alapszabályoknak a kongresszusi határozatok alapján való megszerkesztését és ennek alapján az elöljáróságnak ugyanez év július 21-én való megalkotását. A hitközség nevezetes hitszónokai voltak: Dr. Rosenberg Sándor, Dr. Kohut Sándor, akit később New Yorkba választottak meg rabbinak. Az 1890. május 11-én megtartott gyűlésen rabbivá és hitszónokká Dr. Kecskeméti Lipótot választotta 20 meg. A magyarországi zsidóság egy töredéke egyik irányzathoz sem csatlakozott, hanem az országos kongresszus előtti állapotokhoz ragaszkodott. Ők képezték a "status quo ante" irányzatot. Megjegyzendő még, hogy az Izraelita Községkerületek beosztása is elkészült 1868-ban. Ebben Bihar, Békés és a Debreceni hitközség székhelyéül Nagyváradot jelölték ki.21 Debrecenben 1852-ben alapították meg az izraelita hitközséget. Az itt élő zsidók lélekszáma a 90-es évek elején már 4000 fölé emelkedett.22 A kiadványban 1871-ből származó zsidó üzleti ügyekből, szállításból vagy Weisz Lázár vaskói italmérésének ügyéről adunk ízelítőt, amelyeket Bihar Vármegye 19 A népmozgalom főbb adatai községenként...i. m. 86 - 87. old, A zsidó népesség száma településenként /1840-1941/ Szerk.: Dr. Kepecs József Bp. 1993., 22, 24, 32. old., Glatz Ferenc : Nemzeti kultúra - kulturált nemzet /1867 -1987/. Bp.1988. 42 - 46. old. 20 Ullmann A. : Az izraelita hitközségek. Az orthadox hitközség., Schütz Albert: A neológ hitközség. In,: Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk.: Borovszky Samu Bp. 1901., 440- 443. old. 21 Balogh M. - Gergely J.: Egyházak... i. m. 143 -144. old. 22 Dokumentumok a zsidóság ....i.m.14. old. 1 4
