Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 28. - Debreceni alapítványok a 20. században (Debrecen, 1997)
Bevezető
6 A Kollégium számára - ismereteink szerint - legkorábban 1576-ban Gyöngyösi Szűcs János debreceni polgár neje adott: „a debreceni deákok egyetemének (coétus scholasticus) közhasználatra” 25 forintot : 1586-ban „Fodor Litteratus Péter debreceni polgár halála előtt vallásáról és a tudomány ügyéről (res litteraria) el nem felejtkezvén, a város iskolájában (in schola oppidi) levő deákoknak végrendeletileg 100 forint készpénzt hagyott”. Mindkét adományozást a hagyományok kategóriába soroljuk.8 Rácz István szerint a legkorábbi alapítvány Bocskai István nevéhez fűződik, aki 1606. december 7-én kelt végrendeltében, a debreceni harmincadból rendelt a helybeli deákok számára 200 forintot. A fejedelem végakaratát három testámentáriusa - Alvinczi Péter, Örvendi Pál és Péchy Simon - 1607. február 23-án tudatta Kollégiummal s a testámentum ezután lépett életbe.9 Jakucs István, a Kollégium 1918. évi kinyomtatott költségvetése alapján az alapítványok vagyonát a következőkben becsülte meg: az ösztöndíjalapok száma 126, vagyona 941.136,69 K, jövedelme 41.922,68 K. A kiegészítésre váró alapok pénztárában 115 alapot tartottak nyilván, ennek vagyona 2.959.290,71 K. - jövedelme 155.995,71 K. Az alapítványok vagyona összesen négymillió jó korona volt, ennek évi jövedelme kb. 200.000 korona.10 11 Az alapítványok történetét Balogh Ferenc dolgozta fel, könyvében 564 alapítványt sorolt fel 1911-ig, a kisebb alapítványokkal (15-200 forint) együtt 765-öt." Jakucs István az adakozók számát azonban - akik a Kollégium leégését követően, a főiskola átalakításakor (1853), amikor a mai gimnázium létesült, valamint akik a református bölcsészeti fakultásra, a református egyetem kifejlesztésére 1893 körül adakoztak - 1432-re teszi.12 13 A Kollégium éltető alapítványok sorsát azonban a háborús évek, a pénzt elértéktelenedése, a hadikölcsön jegyzés megpecsételte. Baltazár Dezső püspök 1915. november 7-én a hadikölcsön jegyzésre buzdító nagy értekezleten a reformátusságot hadikölcsön jegyzésre szólította fel. „A legnagyobb tizsta magyar város vagyunk. Tudnunk kell, hogy ez a dísz mire kötelez. Példát kell mutatnunk az egész országnak.”1’ Az egyházkerületi közgyűlés rendelkezésére az értéküket vesztett alapítványokat összevonták. Az ösztöndíj-alap 1937-ben 453.52 P-re zsugorodott, míg a kiegészítésre váró alapok 1.169.89 P-re. Csak azok maradtak meg, melyek földben vagy házban voltak, így a Szártóry-alap, Armos 100 éves alap, Thót Ferenc alap, a Margitay-alap, s részben a Szabó-Bethleni-alap. Az Armos 8 Jakucs István: A Debreceni Református Kollégium Alapítványai. Debrecen. 1937. Mindkét bejegyzést Balogh Ferenc találta Debrecen város jegyzőkönyvében. Rácz István mindkét felajánlást az adomány kategóriába sorolja. 9 Rácz István i.m. 110-111.1. 10 Jakucs István i.m. 3-4.1. 11 Balogh Ferne: A Debreceni Ref. Főiskola Alapítványi törzskönyve, azaz alapítványok, hagyományok és adományok tevőinek sorozata 1,11,III részben 1550-tól 1911 évig. Debrecen, 1911. 12 Jakucs István i.m. 4.1. 13 Baltazár Dezső beszéde a hadikölcsön jegyzésre buzdító nagy értekezleten 1915. november 7-én Debrecenben: „... a legnagyobb tiszta magyar város vagyunk Tud- nunk kell, hogy ez a disz kötelez. Példát kell mutatnunk az egész országnak.” ______
