Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 28. - Debreceni alapítványok a 20. században (Debrecen, 1997)
Dokumentumok
84 hatnak be. Ilyen esetben néha 10-20-30 P is megmenthetne egy ifjút a továbbtanulás számára. Az alapítványnak a költségvetésben megállapított évi kamat jövedelmét a mindenkori kollégiumi igazgató utalja ki súlyos helyzetbe jutott, egyébként érdemes, szorgalmas, szegény tanulók megsegítésére. A segélyben lehetőség szerint egyaránt részesüljenek gimnáziumi, tanítóképzőintézeti, polgári iskolai és a Kollégium kebelében levő egyetemi hallgatók. A segélyek első sorban kollégiumi tartozások kifizetésére adandók. A kollégiumi igazgató minden évben a kiosztott segélyekről a közös tanári testület gyűlésén elszámol. Az alapítvány összegyűlt tőkéjéből 100 P kiszakítandó, a abból a kollégiumi igazgatói iroda számára Karai Sándor arcképe megfestendő. Az alapítvány már az 1936-37.isk.évben életbe lép. Az alapítványi tőkét a debreceni református Kollégium pénztára kezeli,... TtREL 11.22.c.1.68. Karai Sándor 1859. február 11-én született Szentesen. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és műegyetemen végezte, oklevelét 1883-ban szerezte. 1884-ben a ref. főgimnázium matematikai-fizika tanára. 1904-től igazgató. 1921-től a kollégium, a tápintézet az egyetemi internátus és a tanárképző igazgatójává választottak. 1936. február 22-én hunyt el. Az alapító levél 1937.február 2-án került megfogalmazásra. Jóváhagyta az egyházkerületi tanács 15/1937. sz. végzésével. Az ösztöndíj évi összege 70 P, majd 1944- től 100 P. Debrecen. 1938. 70. Karai Sándor és felesége Szentkirályi Tóth Ida ösztöndíj és tanulmányi segély alapítványa ALAPÍTÓLEVÉL Karai Sándor volt gimnáziumi, majd kollégiumi igazgató özvegye, Szentkirályi Tóth Ida, aki 1938. február 13-án elhunyt végrendeletileg a József királyi herceg utca 54.sz. házát és 20.000 Pengőt hagyott a Kollégiumra, szegény tanulók segélyezésé- reAz alapítvány címe: „Karai Sándor és felesége Szentkirályi Tóth Ida kollégiumi alapítványa”. Az alapítvány célja: Mivel a megboldogult Karai Sándor igazgatói hivatalában az ifjúságnak atyai barátja volt, és saját szavai szerint /lásd a debreceni református gimnázium 1933-34.évi értesítője 7.lapján/ akkor volt legboldogabb, ha szegény, jó tanulókat a Kollégium jótéteményeiben részesíthetett, sőt sokszor a sajátjából is segített a szükségben levő iijakon. Az alapítványnak is ez legyen a rendeltetése, hogy a nagy szükségben levő iijakon segítsen. Sokszor jutnak tanulók abba a hely
