Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 28. - Debreceni alapítványok a 20. században (Debrecen, 1997)
Dokumentumok
161 ennek évi jövedelme is hasonló módon és arányban, mint fentebb az idegenek alapítványánál mondatott fordíttassék ezek ösztöndíjazására. A rokonok részére tett alapítványunkból nem, vagy nem kellő számban jelentkezés esetén esetleg évenként fennmaradó összeg az idegenek alapítványa évenkénti jövedelméből visszatartott 2o %-al együtt hasonlóan tovább tőkésitendő, míg az összeg 2000 azaz kettőezer o. é. frt-ra emelkedik, amikor is egyezer frt. a rokonok alapítványához, a másik egyezert frt. az idegenek alapítványához csatoltatván, amaz 4000 azaz négyezer emez pedig 3000 azaz háromezer o. é. ft. leend, melyek közül az idegenek részére tett, most már 3000 frt. Alapítvány egész évi jövedelme, amennyiben a két rendbeli alapítvány fentebbi módon való tovább növelése a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés jótetszésétől tétetik függővé - a fentebb megállapított módon és arányban osztassák meg négy a debreceni ref. kollégiumban tanuló növendék között. A rokonok részére tett most már 4000 azaz négyezer o. é. frt. alapítványunk évi jövedelmére nézve pedig ha a további tőkésítést a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés beszüntetni jónak látja, - akként intézkedünk, - hogy ha egy rokon jelentkezik, annak az évi jövedelem 80 %-a adandó, 20 % pedig félre tétessék. Ha többen vannak jelentkező rokonok, akkor az évi jövedelem egyenlően osztassák meg azok között. Ha egy rokon sem jelentkezik, akkor az évi jövedelem három negyed része idegenek ösztöndíjazására fordíttassék, ugyanannyi tanuló közt ugyanolyan arányban megosztva, mint fentebb a nem rokonok alapítványánál kontempláltuk, vagy pedig ha a debreceni ref. kollégiumban bölcsészeti fakultás vagy tanárképző intézet jönne létre, - mire égetőbb szükség van mint sokan gondolják, azon esetben ennek növendékei díjazására fordíttassék egy negyedrészét pedig a fentemlített 20 %-al együtt félre téve, azokból egy kis tartalék alap háromtól négyszáz frt.-ig képeztessék olyan esetekre, mikor rokonok kettőnél nagyobb számban jelentkezvén felvételre, ezen tartalékalapból való pótsegélyezés nélkül a sokfelé osztás következtében nagyon csekély osztalék jut ha egy egy rokon istápolására. Ha a tartalék alap 400 fft.-ra felgyűlt és esetleg jelentkező rokon nincs, akkor az esetleg egy rokon jelentkezése esetén félre tétetni szokott 20 %, sőt - feltéve hogy a netalán szükség esetén meghiányosított tartalékalap is kiegészítve van; a rokonok alapítványának egész évi jövedelme kiosztathatik nem rokonok közt, különös tekintettel lévén a bölcsészeti fakultás vagy tanárképző intézet növendékeire, ha ugyan ily intézetünk valaha létesül, mi legfőbb óhaját képezi minden igaz protestáns embernek. Idegenek felvétele a rokonok alapítványára természetesen csak egy évre történhetik, s csak az esetben, ha a következő évben nem volnának rokonok, hagyhatnak meg második évre is az ösztöndíj élvezetében, föltéve, - hogy ami önként értetik - arra erkölcsileg és szorgalom tekintetében érdemeseknek találtatnak. Két évnél tovább a rokonok alapítványán ugyanazon idegenek nelegyenek. Ellenben rokonok azonkívül, hogy mindnyájan egyenjogúaknak tekintetnek, akármelyik helybeli intézetben tanulnak, egész itt tanulóságuk ideje alatt élvezik azt. Azon rokonnak is tehát, ki a helybeli gazdasági tanintézetben, vagy földmíves iskolában, kereskedelmi iskolában vagy reál iskolában tanul, az illető igazgatóság ajánlatára a megfelelő rész kiadandó. Az idegenek alapítványára felvettek, ha folyvást érdemeseknek találtatnak, három évig meghagyhatok azon. Rokonok részére, ha a körülmények engedik, iskolai év elején vagy elején és közepén kiadható, nem rokonok részére végén adandó ki az ösztöndíj. Felvétel joga az egyes megfelelő tanárka-
