Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 28. - Debreceni alapítványok a 20. században (Debrecen, 1997)
Dokumentumok
139 ez az ötven százalékos, szakadatlan gyarapítása soha semmi szín alatt, egyetlen esztendőben sem mellőzhető. A tiszta jövedelem másik 50 /ötven/ százaléka a debreceni tudományegyetem szegénysorsú törekvő és feddhetetlen életű olyan református hittanhallgatóit illeti, akiknek anyanyelve magyar. Az alapítvány akkor lép életbe, amidőn belőle 25 /Huszonöt/korona ösztöndíj kiadható lesz. Mihelyst - az alapítvány növekedésével lesz rá fedezet, egy-egy ösztöndíj összege 100,- /Egyszáz/ korona legyen, ennél nagyobb ösztöndíjban senki se részesüljön. Ha egy vagy több személynek már 100-100 korona ösztöndíj kiadható s az ezen felül szétosztásra kerülhető jövedelem még nem tesz ki 100 koronát ösztöndíjképp legkevesebb 25 korona összegben ez is kiadható; az alapítvány növekedésével azonban ez a jövedelem rész is 100. koronás ösztöndíjjá fejlesztendő. Aki az alapítványra felvétetett, a 100.- koronás ösztöndíjat, illetve az 100,- koronát még ki nem tevő részösztöndíjat mindaddig élvezi, míg a debreceni tudományegyetem református hittudományi karának rendes hallgatója marad, feltéve, hogy szorgalma vagy magaviseleté ellen alapos kifogás nem tehető. Ha majd idővel a százkoronás alapítványi helyek száma tízre felszaporodott a kiosztható kamatnak ezer koronát meghaladó része külföldi tanulmány utat tevő magyar, református, debreceni egyetemi hittanhallgatók vagy olyan segéd és rendes magyar református lelkészek legfeljebb egy évi támogatására használandó fel, a kik a debreceni tudományegyetem református /esetleg közös protestáns/ hittudományi karán nyerték végbizonyítványukat. Annak megállapítása, hogy az ezer korona felosztható kamaton felüli kamatjövedelem ily külföldi tanulmányúti segélyre mily összegben vagy összegekben legyen felhasználva, vagyis hogy egy-egy külföldi, tanulmányúti segélyre felvett egyén mily összeget kapjon, az alább megjelölt felvevő szerv jog és hatáskörébe tartozik. Úgy az egyetemi ösztöndíjra, mint a külföldi tanulmányűti segélyre való felvételnél poraiban is áldott feledhetetlen jó édes anyámnak, az Albison /Biharvármegye margittai járásában/ 1875.február hetedik napján elhunyt s az albisi temetőben porladó Sass Károlyné született Tőkés Zsuzsánnának /előbb Beregszászi Lajosné, Margittán/ egyenes le- származóit, továbbá megdicsőült édes atyám Sass Károly albisi református lelkész /+1895.julius elsején/ két nőtestvérének s édes anyám egy fitestvérének egyenes ági leszármazóit, ilyenek nem létében pedig az albisi születésű /Bihar vármegyében/ ifjakat, ha egyébként az alapítványi föltételeknek megfelelnek, a fölvételnél föltétien elsőbbség illeti. Ez a két nagynéném és egy nagybátyám névszerint a következők: 1./ az Albison /Bihar vármegyében/ 1887. január havában, mintegy hetven éves korában, elhunyt s ugyanott nyugvó Sass Juliánná /előbb Fülöp József, majd Kis Sándor özvegye/; 2./ a Vitkában /Szatmár vármegyében/1911. augusztus hó 6-ikán mintegy nyolcvannégy éves korában, elhunyt s az oztani temetőben porlandó Sass Klára /előbb Soós Albert kiskereki református lelkész, majd Deák János özvegye/; 3./ a Margittán /Bihar vármegyében/ 1872.február hó tizenötödikén /Sáros ucca 474.számú házában/ elhunyt s a margittai temetőben porlandó Tőkés József. V./ A fölvétel joga a debreceni református kollégium közös tanári kari gyűlését, ennek netaláni megszűnése esetén pedig a debreceni kollégium egységes igazgató tanácsát fogja illetni úgy az egyetemi ösztöndíjakra, mint a külföldi tanulmányűti segélyekre nézve. Ha valamikor az igazgató tanács is megszűnnék, a fölvétel joga a tiszántúli magyar református egyházkerület közgyűlésére száll át. Egyetemi ösztön
