Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1589-1590 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 27. (Debrecen, 1997)
ELŐSZÓ A közölt jegyzőkönyvből elsőnek kapunk hírt az igazgatási és törvénykezési szervezet felépítéséről. A város két részéből, a felső és alsójárásból (mindenikben három-három főutca, /vicus/ tartozik 30-30 szenátor képviseli a város népét, a tényleges igazgatási és törvénykezési feladatokat a közűlök választott, hat-hat esküdt bíró látja el. A hatvan szenátor közül 21 valamilyen mesterség nevét viseli. Ebből azonban nem szabad messzemenő következtetést a név és a mesterség kapcsolatára levonni, de mégis sokat mondó, hogy Szabó és Kovács nevet 5-5 szenátor viselte; Borbély, Kalácssütő, Mészáros nevü volt kettő-kettő, Ötvös, Szijjártó, Varga pedig egy-egy. Tüzetesebb vizsgálat megállapíthatná a név és a mesterség összefüggését. Az azonban bizonyos, hogy a mezőváros, vagyonosabb - mondhatni patrícius - rétegét képviselték. Némelyiknek már második generációja van a testületben. Ilyen volt és ehhez a csoporthoz tartozott a Duskás család több tagja. Duskás Ferenc már 1564-ben bíró volt, már jónevü és jóhitelü, Dél-Németországgal szarvasmarha kereskedést folytató tőzsér, (V.ö a róla szóló tanulmányokat: Takáts Sándor: Budapesti Hírlap 1924. 198. sz.; Budapesti Szemle 1926. (20. k.) 333-357; Debreczeni Képes Kalendáriom 1930. (XXX.) 54-57; Szegény magyarok Bp. é.n. n.; Rajzok a török világból, Bp. 1917. A korábbi helyi adatokat közöltük (JBMLT. Forráskiadványai: 21 f. 5-6 1.) 1572-ben újból főbíró, az ő idejében égett le a Szent András templom és épült az északi sekrestyéből egy oratórium, imaterem. Nemcsak szarvasmarhával, hanem posztóval és sóval is kereskedett. 1575-ben átmeneti pénzügyi zavarairól ad hírt az az évi jegyzőkönyv. Egy helyi adósa 140 forint, de két bécsi üzletfele 1000 -1000 forint miatt tiltják le az itteni javait (HBMLT. Forrás kiadványai 26. f. 574/4, 578/ -3. reg.) Ugyanazon év szeptember 29-én a város megnövekedett terhei ügyében konstantinápolyi, portai útjára készülve régi társával, Tar Istvánnal számadást tett, és ebben a Báthori Kristóf erdélyi fejedelemmel kapcsolatos ügyről is szó esik. (U.ott. 594/ 1.) - A bécsi Udvari Kamarai levéltár aktáiban is találkozunk vele 1576-ban, mint "civis Döbreczeniensis folyamodott az uralkodóhoz, hogy a tokaji vár uradalmához tartozó, egykor rácok által lakott Pródot, Bagotát és Szentmargitát a királytól adományként kapja meg. A folyamodásában elmondotta, hogy Gyula várának a török által 1552-ben bekövetkezett elfoglalása előtt Mágócsi Gáspár kapitánynak a kincstár helyett 1200 aranyat adott, majd hozzájárult a török rabságból való kiszabadításához. Schwendi Lázár által vezetett hadjárat idején (1565 és 1566) szolgálatot tett a törökök hadmozdulatairól való híradásokkal. Az udvari kamara ez ügyben tájékoztatást kért a tokaji várkapitánytól. Az megírta, hogy Duskás Ferenc nyolc esztendeje évi 10 forintért bérli Bagota pusztát, ahol a marháit legelteti. A puszta csak legelőnek való, ezt a jelentést kiegészítette azzal, hogy Pród is csak gyeplegelő, a várnak semmi haszna nincs belőle. A kallói vár felépítéséhez (1572-ben) a várossal együtt sokkaljárúit hozzá. Az akták közt ott van Rueber János felsőmagyarországi főkapitány ajánlása is, Miksa császár és király adomány levelének fogalmazványa Bagota adományozásáról és és utasítás Ernő főherceg helytartóhoz, hogy Duskásnak adják át a pusztát. A kallói vár kapitánya és Debrecen között - ismeretlen okból kitört viszály miatt -15 napig fogvatartott város vezetőket 1574-ben Rueber főkapitány utasítására Duskás Ferenc és szenátor társa kezesség vállalása mellett engedték szabadon. (Reg. 23. k. 1574.455/1) A közölt jegyzőkönyvből tudjuk, hogy 1589 aug. 23. előtt halt meg, ezután
