Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1575 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 24. (Debrecen, 1994)
ELŐSZÓ Az Úr 1575. éve Debrecenben nagyobb viszontagságok, veszedelmek nélkül múlt el. Az 1568-as drinápolyi béke és az 1570-es speyeri szerződés békésebb korszaka a városban is megmutatkozott. Fosztogató seregek nem közeledtek a városhoz, és nem pusztított a vörös kakas, a rettegett tűz sem. Az év során a város jegyzője a mindennapi élet eseményeit rögzítette. A városban az egyik legfontosabb esemény a bíróválasztás volt, amely még mindig a régi szokás szerint április 24-én, Szent György napján történt. Ekkor már az esküdtek közül választották a borbírákat, a bírákat, az ispotálymestereket. Az utcakapitánnyal kapcsolatos az adat, amely visszaéléséről is szól, megörökítve, hogy kiborították a tűzoltásra előírt vizesedényt, majd megbírságolták a vétlen polgárt. A város köztisztségviselői közül igen gyakran említik a prókátort, Dienes Ferenc váradi lakost, fizetségét is feljegyezvén egyszer - 1 forint volt, amit vissza kellett adnia. A peres ügyekben a fellebbezés lehetőségeként szerepel az esküdtszék, a nemesek széke, szenátorok széke, legfelsőbb fórumként pedig az erdélyi fejedelem széke, illetve még régies említése - az erdélyi vajda széke. Debrecen vonzó voltát bizonyítja, hogy ebben az évben is többször találkoztunk polgárrá fogadással. így az imént említett Dienes Ferenc Debrecen város polgárai közé kérte magát. Mint a többi polgárrá válás esetében, itt sem kapunk pontos adatot arról, hogy mennyit fizetett ezért, viszont azt feljegyezték, hogy 2 forint adót kell fizetnie. Ez azt jelentette, hogy a tehetős polgárok közé sorolhatjuk, mivel a lakosság legalább fele része ennél kevesebb évi adót fizetett. Magyarország történetében ismert személyek közül folyamatosan van adatunk a kor felemelkedő gazdasági személyiségéről, Thököly Sebestyénről különböző kereskedelmi ügyletek révén. Említi a jegyzőkönyv a kismarjai Bocskai urat, Rueber császári generálist. Úgy tűnik, hogy Debrecen városa tartozott a korszak leggazdagabb emberének, Tar Istvánnak. Egy bejegyzés szerint először neki kell megadni, amivel a város a szűkös idejében felvett kölcsönbe tartozott. Sorra feltűnnek magának Debrecennek a tekintélyes polgárai mint Bika Bálint, Baronyai Péter, Duskás Ferenc volt főbíró, Duskás István, Simándi Benedek, Tarkó Mátyás, Törösdi Ferenc, Turi György. A város gyarapodásának fő pillére a kereskedés volt, amely az elmúlt évek szokott képét mutatja. A távolsági kereskedelemre utal, hogy többször szerepel az év során a váci harmincad említése, amely a nyugat felé vivő út kikerülhetetlen állomása volt. Az Érsekújvár melletti Janthópuszta említése is a távolsági marhakereskedelem irányát
