Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1572 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 21. (Debrecen, 1990)

Tar Istvánról Takáts Sándor közelebbi forrásmegjelölés nélkül azt állítja, hogy Thököly Sebestyén, a fejedelem dédapja faktora (megbízott felvásárlója) volt. Thököly Sebestyénről a fejedelem életrajzírója (Angyal Dávid) bővebben csak 1569 után szól. Ekkor már Nagyszombatban élt, a családi hagyomány szerint lókereskedő volt. Az viszont biztos, hogy marhatőzsérkedéssel foglalkozott és feltehetően mezőtúri lakos volt korábban. Mezőtúr a XVI. század második harmada óta a tiszántúli marhakereskedelem legjelentősebb — még Debrecent is felülmúló — vásárközpontja. Mezőtúri és debreceni kapcsolatára több feljegyzés utal (vö. 1568: 321/8, 1570:58/1, 1571: 154. reg.). Tar Istvánról 1548-ból találjuk az első bejegyzést (1548:40. reg.). Már akkor 200 darab ökörért fogják perbe (387. reg.). Aztán másfél évtizedre a neve eltűnik, de 1564-ben közös kereseti társaságban (kompániában) állott derecskéi, kolozsvári, pozsonyi kereskedőkkel; szarvasmarhával, bőrrel, sáfránnyal kereskedik, de pénzt is kölcsönöz (1564: 13/7; 1566: 90/3,1567: 211/1-2,1569: 290/2,1570: 69/10, 1571:141/1,153/3. reg.). Társa volt Duskás Ferenc vejének, Deák Andrásnak is, az adósa is maradt. (1568: 251/9. reg.) A jegyzőkönyv csak 1571-től sorolja fel az esküdtbírák nevét, de ebben őt is megtaláljuk, az akkori hatvan tagú testület tagjai között (1571:171/4,213/3,253/2,267/1, 269/1.). Két kőháza is van a városban, az egyik Várad, a másik Új utcán. Az elsőt vette — árából következtetve rangos kő ház lehetett —, a másikat adósság fejében foglalta el. (1569: 33/10, 1571: 172/4. reg.) Később is lesz még róla szó. Egyháztörténeti szempontból ki kell emelni Méliusz Péter haláláról és temetőhelyéről való híradást (1571: 328/1. reg.). Művelődéstörténeti adat a Huszár Gál örökébe lépő Komlós András (chalcographus) házvétele a Péterfia Jakab utcában (1571: 271/3.). Pontosabban meg lehet határozni a statútumban ez évben történt szántóföldosztás határhasználati rendjét, a mezővárosi földbirtoklás szokásjogát, a belső háztelek tartozékának tekintett (sorté divisa), nyilas osztású szántóföldjogállását. (1571:314/6, 316/2. reg.)