Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

BEVEZETÉS

háza renoválásának hátráltatása, az erdőgazdálkodás — az erdőfelügyelet város számára hátrányos rendszere, a királyi városok és megyék igazságtalan megkülönböztetése, a királyi biztosság rendszerének fenntartása, a bormérés város számára kedvezőtlen alakulása, a városban lakó nemesek helyzetének rendezetlen volta, a katolikus egyház kegyúri terheinek a városra kényszerítése stb. (2) De jogos igényként tüntette fel a város a vasútvonal Debrecenig terjedő kiépítését is. Az 1825/26-i országgyűlésen szóba került „a városok rendezéséről és a zsidók állapotáról" szóló tervezet is, de a tárgyalás végül is a következő országgyűlésre maradt. A tanács és a választott hites közönség által megfogalmazott utasítások alapjaiban a felsorolt sérelmek orvoslását sürgették, de ezeken túl további igényeket is tartalmaztak: a város birtoklási problémáinak rendezése, a magyar kereskedők jogainak biztosítása, vámfizetési problémák, árvaház építésének engedélyezése, a városi törvényszék problémáinak megoldása, bíró választás ellentmondásai, végrendelkezés, a királyi városok tiszti szék választása, a sámsoni közbirtokosság elleni per, a tárnokszék státuszának kérdései, kaszárnyák építtetése, újonc megajánlás, alapítványok rendezése, vegyes házasságok, halálbüntetés kérdése. A követek ezentúl rendszeresen intézték a város hitelügyeit a tanács által adott szempontok alapján. A királyi városok többsége 1833 novemberében úgy látta, hogy az őket érintő „kérdésekben nemcsak szavazatuk nincs, de még szóhoz sem jutnak amiatt, hogy „a királyi városoknak csak együttes vótuma van", ezért elhatározták, hogy törvényes jogaikba való visszahelyezésük érdekében az uralkodóhoz folyamodnak. (3) A városoknak ez a terve sem járt sikerrel. A megyei és városi küldöttek vitái 1836-ban annyira elmérgesedtek, hogy a városok követeinek egy része az országgyűlésről való kivonulást tervezte. Balogh István véleménye szerint az országgyűlési követeknek küldött utasítások hűen tükrözik a város patrícius-arisztokratikus vezetőinek konzervatív szemléletét. Az országgyűlési bizottság által kidolgozott, a városok rendezéséről szóló törvénytervezetet az 1843/44. évi országgyűlésre vitele előtt széleskörű vita előzte meg. Debrecen város véleményét 1842. december 31-én tanácsnokokból, esküdtekből álló bizottság készítette el. Debrecen elutasította Kossuth nézeteit az országgyűlési képviselőknek a polgárok általi közvetlen választására. A városok rendezéséről szóló tervezetekben sok kérdés vitatott volt: a város fogalmának meghatározása a városok feletti felügyelet, a városi polgárjog, a polgárok képviselete a városok igazgatásában, a képviselő-testület (közgyűlés) hatásköre, a tanács funkciója, a hivatalszervezet felépítése, a tisztújítás és képviselőválasztás módja, 3 Balogh István i.m.205 old. 4 Uo. 206. old.