Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

tő, hogy a törvényhozás a városok sorsát e tekintetben rosszabbá tenni kívánná a némelly királyi városoknál hasonló pusztabéli birtokokra nézve most fenn álló szokás továbbra is fen tartass ék. 2— r. Az 52.-k § módosítását olly értelembe indítványozzák követ urak, hogy a rendőri felügyelet fentarthatása tekintetéből mellynek szigorú kezelésén a lakosoknak személy és vagyonbeli bátorságuk alapul — letelepedés. Szándékát minden, ki valamelly városi lakásul választott külömbség nélkül bejelenteni, sőtt előforduló esetekben eddigi lakhelyéről bizonyítványt mutatni,mint szinte kereset módját is, — nehogy a közönségnek terhére váljék — igazolni tartozzék. 3— r. A 77-k §-ba igyekezzenek beiktattatni követ Urak azon záradékot: mi szerint azt osztoztató nemesi bíróság a városi telkekre nézve fenalló hellybéli szabályokhoz p—o. ezeknek fel nem darabolhatását illetőleg magát alkalmazni tartozzék. 4. A 89nk § megszorító rendelkezését oda igyekezzenek módositatni követ Urak, hogy a városoknak jövendőben egyedül örök bevallás mellett ne légyen szabad a város környékén kivül fekvő javakat szerezni; — a zálogba vétel ezen tilalom alá nem értetvén. 5—r. A 1014c s 102-k §-ra adják elő követ Urak mikép azon feltételeket, mellyékhez a kerületi választmány a polgár jog birhatását köti, e Városi Tanáts és Választott Hites Közönség igen tágoknak s ollyaknak találja, mellyek sokaknak utat nyitandnának a polgárok diszes rendibe leendő béléphetésre, kik alig ha fognak birni a polgári jogok gyakorlásába szükséges képességgel. Mire nézve minthogy általánosan elvan esmérve mikép az alkotmányos jogokkali hellyes élésre a miveltségnek bizonyos mértéke kívántatik, melly ha hibázik a nyers erőknek veszély tellyes uralkodása áll elő, és ezen miveltség megszerezhetésének kérdésen kivül fő eszköze a vagyonosság, — melly ezen kivül a velle bírónak polgári független állását is biztosítani s ennél fogva őtet hivatásának betöltésére még inkább alkalmatossá tenni képes, a honan maga az Országos Választmány is a 101-k §.c.pontja alatt bizonyos állandó tisztességes és biztos jövedelmet kivan azoktól kikre az a. és b. pontok alatt foglaltakon kivül a polgári jogot kiterjeszteni akarja: részünkről ezen biztosítékot szükségesnek vélnénk az emiitett a. és b. pont alatti igen általános feltételekhez is hozzá kötni, jelesül, hogy a. pont alatti városi birtok mennyisége (:önként értetvén hogy annak a birtokos valóságos tulajdonának és így betáblázott adósságoktól tisztának kelenne lenni:) legalább a,c, pont alatt polgári képeségül határozott jövedelemnek mint kamatnak tőke summája fel érje, — ab. pont alatt pedig az egyenes adó minimuma mellyen alól a polgári jog gyakorolható ne légyen, — meghatároztassék. Mert ha a törvény a választmány által javaslott általánosságban alkottatik, előre lehet látni mikép a polgárok diszes testületében annak megalatsonyitásával igen sok proletariusok fognak hejet találni jelesül debreczenbe sok szegény mester emberek kik napszám jukkái keresik élelmüket sok birtokosok kiknek öszves városi fekvő vagyona nem ér 200 Conv. frtot és így a c. alatt kivánt éven^iinti jövedelmet sem éri fel, nem tsak polgárokká fognak lenni, hanem qualificálva lesznek ara is, hogy képviselőkké és országgyűlési követeké választassanak, mi pedig a kerületi választ-