Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

seiktől, s bel szerkezetük javításától, a kamarátóli függés megszüntetésétől várja; meg kérendőnek vélvén Ö Felségét, hogy a királyi városok elrendezését királyi kegyelmes elő-adásai közzé tárgyul kitűzni méltóztatnék; annak sürgetése mind a városi követeknek utasításul adatván, mind pedig a t. megyék a királyi Városok sérelmeinek megszüntetésére tisztelettel felhivatván. És éppen ezen elvek azok, mellyeket Debreczen városa már három ország-gyűlésén a követi utasítások bizonysága szerént magáénak vallott,— arról tehát, hogy Szathmár városa nézeteit rokon érzelemmel fogadjjűk, a nevezett város t.cz— tanáttsát és választott hites közönségét tudósitandónak véljük. HBMLJ IV.A.1011/k.l92 — No 243 Az anyag egy része kiadva Komoróczy György: A reformkori Debrecen. Db., 1974. 336—340. old. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 6. szám. (Szerk.: Gazdag István) 1843.február 6. Midőn a közelgő ország gyűlése számos királyi városokat felhívott közelebb véleményeiknek az iránti nyilvánítására: imit kellene tenni és kezdeni a 4. Rendnek a végett, hogy országgyűlési szavazatát,mellynek tetleges gyakorlatából a közelebbi időkbe kiesett ismét viszsza szerezhesse ?,nem késtünk mi is e fontos ós minden királyi városoknak élet kérdésébe vágó tárgyat tanátskozás alá venni és a hozzánk SZ.K.Sopron,Szabadka,Késmárk,Szatmár,Eperjes és Székesfehérvár Városoktól érkezett Levelek nyomán igénytelen nézeteinket elő terjeszteni jabban a reménységben;hogy a közügynek minden oldalróli megvitatása,azt annál nagyobb világosságba helyzendi,s talán az óhajtót czélhoz egy lépéssel közelebb is fogja vihetni. Hogy a királyi Városok Követeit,mint az alkotmányos 4.Rend képviselőit, országgyűléseken ülés és szavazat illeti, ezt elméletileg a Magyar Hazának egy alkotmányos polgára sem hozta még kétségbe-mind e mellet is azonban az 1825.évi országgyűlése ólta kenteiének valának a Királyi Városok elkeseredve tapasztalni,mikép követeik tettleges szavazati jogukat nem gyakorolhatva,vagy a halgatók terméketlen szerepére voltak lealatsonyitva,vagy ha szóllottak,a követi cim és állás gunnyára szavazataik számba nem vétetek,s az őket is kötelezendő törvények róllok nélkülök hozattak. A dolognak illy balfordulatán,a Királyi Városok többsége mint követeknek legfelsőbb hellyre közös névvel tet több rendbeli felírásaik bizonyítják hajlandó volt eddig elő egyedül a nemesi Rend túlnyomóságának tulajdonítani s azt királyi Városok alkotmányos jogainak csorbításával vádolni: mi pedig mindenkor abban a meggyőződésben voltunk és vagyunk :hogy a királyi városok követének az országgyűlési jelen állása az ujjabb korban nagyobb határozotsággal ki fejlet képviseleti s alkotmányos eszmék hatalmának^ a ki55