Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

vá kijelelni méltóztatnék.— Ebbeli felírását tehát folyó évi augustus 23-kán tartott közgyűléséből költ, ide azomban tsak november 7-kén érkezett levele mellett közölvén egyszersmind felszóllitja a tettes nemes íanátsot és nemes választott hites közönséget, hogy e köz érdekű tárgy feletti nézeteit, minden oldalróli nyugott megfontolás után magáévá tévén, a közös tzél eléréséhez nyújtana résziről is segéd kezeket. Ezen levél a mellé rekesztett felírással együtt folyó évi November 23-n költ köz gyűlési határozat mellett, tárgyalás és véleményes tudósítás végett, az alól irtt választmánynak kiadatván,— jóllehet ez örömmel idvezel minden indítványt, melly a királyi városok köréből a kornak jogszerű kivánatiból merítve olly czélból tétetik, hogy a királyi városok ország gyűlési jelen helyzete fonák állásából ki vétetvén, követeik tettleges szavazati jogukat ismét vissza nyerhessék: mindazáltal a késmárki felírásban ö Felsége eleibe felterjesztett kérelmeknek első részit alkotmányos szempontból ki indulva nem pártolhatja. Ugyan is bár igen fontosnak találja a 3-k Rend által a királyi városok követei ellen támasztatni szokott azon ellenvetést, hogy ezek nem a polgárságot képviselik, mivel nem e választja, s utasítja őket: minthogy azomba a királyi városoknál most fenn álló választási módot, — melly ha azokban külömbözőképpen gyakoroltatott is, de sehol a tanáts és választott polgárság kebelén kivül nem terjedt, a törvénnyel szinte egy erejű olly törvényes gyakorlatnak esméri e választmány, melyet alkotmányos uton egyedül tsak a törvényhozó hatalmak költsönös megegyezésével ország-gyűlésén hozatandó törvény által lehet megváltoztatni: a részben a törvényhozás rendelkezéseit meg előzni annyival kevesebbé tartja tanátsosnak, mivel Késmárk városával a kivitelre nézve sints egy értelemben; a mennyiben ama felírásban, a követválasztásban és az utasítás készítésbe minden polgárnak egyedenkénti befolyás kívántatik adatni, e küldöttség pedig a választóknak tsak közvetett, ós mint fellyebb bőven ki fejtette képviselők által gyakorlandó részvétet akar a választásokba tulajdoníttatni. Hanem a mi a kérelem másik részét illeti: — a mennyiben annál biztosabb sikerrel reménylhető, a királyi városok szavazati jogán ejtett sérelem orvosoltatása, minél több alkalmat használnak annak kijelentésére, hogy a mostani törvény ellenes állásban tovább maradni nem akarnak, nem maradhatnak: részünkről is alázatos felterjesztés útján jónak látnánk ö Felsége előtt az eránt esedezni, hogy a királyi városok elrenrendezését, és ebből folyó szavazati jogát, illetőleg az ország-gyűlés szabályozását királyi kegyelmes elő-adásai közzé, első helyre kitűzni kegyeskedjék; — annak ha a királyi elődadások során elő-jönne, törvényes és igazságos elintézésére, — ha pedig azokból kimaradna, indítványba hozására a t. megyék is körlevelek által megikeresendők lévén. Végre a mi több királyi városok abbeli kivánatát érdekli, hogy követeiknek egyenkint a megyék követjeivel egyenlő szavazati jog adattasson, előre botsatva azt, hogy városunkat ezen jog az 1715-k 108-k törvény czikkely világos szavainál fogva, — mellyek szerént királyi várossá lett felvétele alkalmával nem tsak a királyi városok sorába, mint ez más városok bé czikkelyezésénél történt, hanem egyenesen az ország karai és rendjei közzé üléssel, és szavazattal iktattatott, tekintve portái számát is alázatos véleményünk szerént annyival inkább illeti, mivel az 1687. évet meg előzött azon időkben is, mig Erdély országhoz tarto-