Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

szükségeknek költségeit, s gondjait mindenkor a Királyi Kintstár viselje, még pedig ugy, hogy a kik az e félékhez meg kivántató szolgálatokat, és szolgáltatásokat telyesitik, kivévén tsak az ollyan dolgokat, mellyeknek ára a törvényhatóságok által meghatároztatni szokott, — mindenkor piaczi ár és alku szerént elégittesenek ki. Mindenek előtt pedig sürgessék Követ Urak annak állandó meghatároztatását, hogy mindegyik Törvényhatóságra arány szerént hány katona esik; vagy mennyi annak állandó Katonai illetősége? Nem azért, mintha mindéggyik Törvényhatóság szükségesképpen a maga kebelében tartozna a maga Katona illetőségét szállásoltani, vagy mintha eggyik Törvényhatóságnak illetősége a másiknak kebelében alkalmatos hellyen létező tágas kaszárnyába bé nem fogadódhatna, hanem azért mivel tsak igy lehet a kaszárnyákban szállásoló Katonaság számához képpest hellyesen és igazságosan felvetni, hogy a Kir. KintsTár által felépíttetett Kaszárnyák költségeiből mind eggyik Törvényhatóság mennyi részt tartozzon vissza téríteni. Utóbb Senator és egyik Diaetai Követ Nagy Sándor Urnák Tekintetes fő Biró Úrhoz Pozsonyból mult Aug.29-n írott s ./. alatt ide kaptsolt Levele is, — melyben a Kir.Városok elő fogati tartozásáról, vagy az idegen Forspontosoknak leendőhelly, — szin — és Istálló — adásáról, és a Kir. Városokban házzal biró Nemesek Katona tartásának mineműségéről utasítást kér, — az adatok öszve szedése és Tudósítás tétel végett minékünk kiadattatván, meg olvastuk a Nemes Város eliberationale Privilégiumát és a Katonai Szállásolás s élelmezés rendbe szedésére ki nevezett Nagy Mélt.Kiküldöttség Tagjai közzül a Kir. Városi Deputatusok által készített külön véleményt, de ezek közzül az elébbiben (:mellyet a Diaetai Követ Uraknak is párban megküldeni szükségesnek vélnénk:) tsak efféle ide tartozhatókat találtunk: hogy ezen Ns.Város földes Uri jogokkal van felruházva, s ülyen Jussal birja a maga haszonvételeit,hogy magát tartozik a több Kir. Városokhoz szabni: és hogy kő falakkal Tornyokkal (bástyákkal:) s kapukkal környül kerittethetik; — az utóbbiban pedig t.i. a Kir. Városi Deputatusok külön véleményében annak mutogatását találtuk, hogy a Kir. Városok ez előtt is nagy meg külömböztetésben s betsületben tartattak a Fejedelmek, s fő Rendek által, és hogy a mely vontatási szolgálatokat telyesitettek, azokat nem tartozásból, hazafijuságból tették. — Ezek tehát alázatos vélekedésünk szerént tsak ugyan meg mutatják, hogy a Királyi Városok mint mind a Kir. Adományi Levelek, — mind a Törvények által földes úri Jogokkal bírható közönséges Forspont adásokra, vagy akármely újj terhek elvállalására, ugy mint az adót fizetők, nem kénszerittethetnek. A mi pedig a Kir. Városokban lakozó Nemesek Katona tartását illeti, erre nézve meg hagyhatónak, és a Törvényekkel is meg eggyeztethetőnek vélnénk, hogy a házzal biró Nemesek, ha Polgári haszonvételekkel nem élnek (moha az illyehek is tagadhatatlanul sok jó téteményeiben részesülnek a Kir.Városoknak:) a Személyes Katona tartástól mentek légyenek, és azt a Katonai szállásolásal járó terhekkel eránylag a Hadi pénztárba fizetendő váltsággal fel tserélhessék, meg maradván egyéberánt azokra nézve, kik Polgárokká lettek, és a Polgári haszonvételekbe részt vesznek a Törvények világos rendelete szerént valamint eddig, ugy jövendőre is a Polgári Köz szolgálatoknak és terheknek a több Polgárokkal egyformán való telyesitése.