Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

felmenteni kivánják; de nintsen is azokra legkissebb szükség is, a menynyiben a Törvényes Dolgokra nézve nyitva áll a megnem elégedett fél előtt perének a felvitele utja;— ugy szintén a panaszolkodók előtt a fő Igazgató Székek eleibe való folyamodás; melykét Törvényes útnak és módnak, az örökös Királyi Inspectoroknak a felállításával gyakran eszszeütközésbe kellene jönni. A Királyi Városoknak ezen közönséges sérelmekre nézve külön szavazat adattatván tehát a részekről elő, s abban több a fentérdeklettekhez hasonló nyomós okok adódván elő Törvények által támogatva, küldendő Követ Urak hogy ahoz ragaszkodjanak továbbis, a Városnak Törvényhatósági Jussa és fennállása kívánja. IV. Articulus. A Királyi Városi Tiszti Szék Választásáról, Ebben a czikkelyben 6.pontokban előadatik,hogy a Tiszti Szék Választás minden harmadik esztendőben tartodjon. mely alá esnek a Biró, Polgár Mester,Kapitány és a Népszószólló, a Senatorok pedig, ugy szintén a Jegyzők Tiszti Ügyészek. Pénztárok Gondviselői, Számvevők, Árvák Gondviselőji, Szabad Szavazás által elválasztatván, Hivatalokban örökösök lesznek.— A Királyi Inspector egyet értvén a Magistratussal és V.H. Közönséggel a Választás alá esőket ki nevezné elébb a V.H. Közönségben, azután pedig a Magistratusban történt ürességek a Senatusnak, és a V.H.Közönségnek egyenlő szavazatja által bé töltődnek. Erre az az észrevételünk; hogyha ugyan azt lehet tapasztalni, hogy a Tisztek Választásában minden Törvényhatóság különös figyelemmel van az erántis, hogy Biráji birtokosok légyenek azon törvényhatóságban, szükségesnek tartjuk, a Királyi Városokra is azt Törvény által világosan ki terjesztetni; hogy tsak olyan Polgárok tevődhessenek ki választás alá akik arra érdemesek és itt helyben valóságos birtokosok. V. Articulus Az Ország Gyűlésére küldendő Követeknek a Választásáról lévén ebben a czikkelyben szó; fennhagyódik ott a Királyi Városoknak az a Szabadság, hogy az Ország Gyűlésére ne tsak magok közzül, hanem külföldit is (:Extraneust:) küldhessenek.— Erre az az Észrevételünk, hogy ámbár az a pont nem kénszeritő erővel bir. s annálfogva szabadságokba van a Királyi Városoknak a Követek Választása, — s ahoz képest talán felse lehet azt tenni,hogy tanáltatna olyan Királyi Város, amely megvetvén a maga és szabad szavak által elválasztott Elöljáróságának tagjait, nagyobb bizodalmat helyheztetne egyidegenben, mint a maga Törvényes Elöljáróiban: mindazonáltal a mennyiben ez* a feltétel vagy szabadság feleslegvaló és szükségtelen, sőtt a városokriak,mint az Ország Negyedik Rendjének belső törvényes fennállásával ellenkező, vélekedésünk szerént ki maradhatna. VIII. Articulus. A Királyi Censusról, és Ország Gyűlési Taksákról Melyben arról tétetik Törvény-Javallat,hogy az Ország-Gyűlési Taksák és Királyi Censusok, a Királyi Városok privilégiumihoz mérsékeltetvén, azok állandóul ugy maradnak és jövendőre nem nevekedhetnek.— Erre az az észrevételünk: Hogy minekutánna az Ország portákra felosztatott, s azokhoz mérsékelve valamint más Törvényhatóságokra, ugy a Királyi Városokra is a Királyi adó kivettetett, — egyszersmind pedig fizetik Követeiket mint az Ország Gyűlésén lévő kép viselő jiket, s ezek által éppen ugy részesek a köz-Terheknek a hordozásában.mint más Törvényhatósá-