Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város sérelmei

ségü városi lakosok, mind vagyonokra, mind személlyekre nézve a Magtus Itéllete alá esnek. A városban lakó Külső Nemesek pedig, akik Nemességeket legitimálják, a Vármegye Itéllete alá tartoznak. A 7-k §-tól a 12-ig az az észrevétel adja elő magát, hogy az a projectum a Senatorok számát meg határozni nem kivánnya hanem számának mennyiségét kivánnya az időhöz képpest lejjebb vagy fellyebb emelni, e pedig sok rendetlenségeknek a kútfeje s egy Törvényt hozó Test. tekintetének kissebségére lenne, hogy a mint a projectumba van ha számoknak kevés volta miatt idegen Bírákhoz, vagy is inkább tsak holmi privatus személlyekhez kellene folyamodni azért hogy azok által ki pótolódjanak s a Jurisdictio a maga Törvényt kiszolgáltató Jussát gyakorolhassa. Egyéberánt a mint már fellyebb is illetődött ebben a városban sem a Magistratualisoknak sem a Cottásbelieknek számát kevesiteni nem lehet, s van is abban az állapotban hogy ha mindjárt több Individuumokra volna is szüksége akármely Hivatalra is alkalmatos Individuumokat tudna a maga kebeléből választani. 6. Minthogy a Nem Nemes Katona Tisztek is Nemeseknek vevődhetnek, az elébbeni §-sok ezekre is ki terjesztődnek, azzal a megjegyzéssel, hogy ha valamely városban lakó Katona Tiszt mag nélkül meg hal, a maradt Ingó Jávái nem a Katonai, hanem a Polgári rend gondviselése alá esnek, és azok eránt indítandó Pernek a Nemeseket Itéllő Törvény Szék előtt kell kezdődni. 7. Az Igazság ki szolgáltatásának sikeresebb voltára nézve megkívántatik, hogy a Törvényes dolgok a Politicai és Gazdasági dolgoktól külön választassanak, és mind az egyikre, mind a másikra megkívántató személlyek állandóul ki rendeltessenek. 8. A Törvény Szék fog állani a Bíróból mint Elől Ülőből és legalább két Senatorból egy nótáriusból, a ki az Archívumnak is gondját viseli, és még egy személyből a ki a Perekre, és még a Prókátorokra is vigyáz. Ha valamelyik városban a Népesség nagyságához képpest a Törvény Székhez több Senatór kívántatna, ez eránt ö felsége a szükséges rendelést meg fogja tenni. 9. Aki az illyen Törvény Szék Tagjává kivan lenni, tartozik az Apellatorium fórum előtt exament adni, és onnan alkalmatos voltáról bizonyság levelet elő mutatni hanem ha már az előtt fel esküdt Prókátor volt, vagy valamely Hivatalba Törvény Tudásának jelét adta. 10. A Törvény Szék bizonyos meghatározott napokon, sőt ha a Perek meg szaporodnának törvény szünés idején is tartozik öszve ülni, és minden Pert a Senatorok; fognak referálni. 11. Az illyen Törvény Székek mint primae Instantiae fórum előtt minden féle civilis és criminalis Perek folyhatnak az utóbbiakban m.a. legalább 6 ítéllők tartoznak jelen lenni. 12. Ha a kissebb városokban a Helybeli Törvényt tudó senatorok közzül a Törvény szék ki nem telne, akkor a nótáriust kell arra alkalmaztatni hit letétel mellett. Ugyszinte ha a Criminalis Pereknek meg itéllésére nézve szükséges 6 Itéllő személlyek ki nem telnének, szükséges más helyről Törvény tudó Személlyeket a Cassa költségén meg hívni. 13. A Bírónak magának nem lesz szabad Törvényt szolgáltatni, m.a. a hozzá folyamodó felek részére vagy bátorságára a Törvény ki meneteléig provisiot tehet.