Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debreceni országgyűlési követek tudósításai

Az esküdtszéki bíróság elleni folyamodványt Szepes megye követe Zsedényi Eduárd terjesztette elő. Néhány megye azt az álláspontot képviselte, hogy az esküdtbirák csak a nemesség soraiból választhatók. 32 szavazattal, az osztálykülömbsége nélküli biráskodás,— az az, hogy nem nemesek is választódhatnak Eskütt Bíráknak, — eldöntetett. 2. A Nádorné ö fenségét szükségesnek látták közelgő névnapján fényes küldöttség által köszönteni, — egyszersmind pedig a magyar nyelv tárgyában jött K.Kir. 1-ső Leirat eránt tett Izenetöket a T.K.K. és R Rnek azon viszon Izenettel küldötte át,hogy változván a közelebbi K.ÍK. leirat által a körülmények; jónak látja a Mélt.Fő Rendi Tábla a szándékba vett felírás eránti kérdésnek letételét és meg szüntetését s ara a T.KK és R Ret atyafiságosn fel is szóllitá. Tolna megye követe Bezerédy István elöadta,hogy 1-ső Ferdinánd országlásának kezdetétől fogva három század lefolyta alatt küzdött a Magyar Nemzet azért, hogy a Hon köz dolgai feletti tanátskozásokban s utazgatásban a Magyar nyelv általánosan hozattassék be; apródonként tágidtatott is annak szük köre, s tétetett igéret is, de a jó akarat, csak ebben a K.K. Leiratban testesült meg,— egyesült a Honnal a Király,— nemzeti nyelvünkön beszéli mind a mi hozzánk,— mind mi felséges Királyunkhoz, miszerént elérvén a Nemzet a czélját és egy ily fejedelemhez s annak kormányához telyes bizodalma lévén az eránt is, hogy ugyan azon elvből, melyen a K.K. Leirat alapszik, — a Nemzet folyamodására megadja azokat is , a melyek még elmaradtak. Ezek a következők: 1- ör. hogy a Nevelő s Tanítói Intézetökben általánosan a Magyar nyelv vétessék be. 2- or A Fő Mgu Magyar Cancellariának, — úgy szintén a Nagy Mgu Magyar Kir. Kamarának minden hivatalos müködésök magyar nyelven menjen. 3- or A N.M.Helytartó Tanáts és a Magyar Katonai Kormány közötti hivatalos eljárás, és értekezés Magyar nyelven legyen. 4. A Kül Örökös Tartományokká li értekezésben is tartassák meg a viszonyosság. A továbbiakban a királyi városok belréndezéséről folyt vita. A kerületi ülés részivevői megállapodtak abban, hogy a kerületi elnökök útján kérik e témát országos ülésben tárgyalják meg. HBML.IV.A.1011/r.l3 — No 25 1844.február 28. l.A Pesti Hírlap szerkesztője jelentette az országgyülésnek,hogy a censura megtiltotta a Kereskedési Egyesület hírének közlését az újságban. Több követ folyamodványban kérte a határozat érvénytelenítését, a nádor közbeavatkozását ". . . ö Cs. K. Fő Hertzegsége meg nyugtatta a Rendeket arról ;hogy a hiba ha' megtörtént az egy régi parantsnak a 91