Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debreceni országgyűlési követek tudósításai

tes Karoknak és Rendeknek,á Méltóságos fő Rendek el nem fogadták,hanem visza utasították, á viszont Izenetet tisztelettel ide rekesztjük á 14 k szám alatt. Ugyan csak fentt irtt napon Szatmár Vármegyei Fő Ispán Báró Vécsey Miklós Eö nagysága délutánni 5 órára magához hivatván bennünket, ott találtuk egy néhány Fő Ispán, Mágnás,és egynehány Vármegyék, és egy két Szabad Királyi Városok Követjeit, és igy mintegy 20 an voltunk. Itt előadta Eö Nagysága, hogy Dirigens Ingeneur Beszédes Jósef Ur készített egy tervet, mely szerint á Duna és Tisza vizeket,mint szintén á Marost is lehetne szabályozni oly móddal, hogy Austriától fogva Erdélynek belső részéig mindenik hajókázható lenne, á Duna pedig Szegednél Csatorna által, á Tiszába bele szakadván, az érintett vizek haszon vehetőbbekké tevődnének,— á munka expropriatoival kerülne 3 és 1/2 millió pengő forintba, az iránt nyomtatott munkákat is mutatott elő, de nagyobb féle rajzolatokat is készített. E tárgyba némely észrevételek is tétetvén, á midőn á tiszteltt Báró előadta, hogy bennünket azért kivánt volna magához hivatni, hogy á terveket megesmertesse velünk, és ha Ország Gyűlés eleibe kerül pártoljuk, ez úttal csak annyira ment á dolog, hogy maga á tiszteltt Báró,és és á jelen volt Grof Széchényi István Eö nagyságok kérettek meg, hogy á Nádor ö Császári Királyi fő Herczegségének á tervet bemutatván, kérjék meg ö Fenségét, hogy azt megvizsgáltatni, és eránta véllekedést adatni méltóztasson.— A feíyebbi fő Rendi viszont Izenet igen nagy meg illetődést okozott á Tekintetes Karok és Rendek Tábláján kivált azért, mivel abban nyilván 'ki van jelentve, hogy á Méltóságos fö Rendek ily móddal az Izenethez soha sem fognak járulniHosszas vitatás és meghány ás vetés után abban állapodtak meg á Tekintetes Karok és Rendek,hogy másod Izenetet készítsenek ezen Tárgyban, mely meg is lett, ezt tisztelettel idezárjuk a 15 k szám alatt. 2. Itt is szükséges megjegyezni, hogy mikor csak érkezés volt, mind anyiszor az Úrbéri Czikkelyek olvasásába és igazításába foglalatoskodtak á Tekintetes Karok és Rendek. Azomban folyó ho 21 kén az az indítvány tevődött, hogy ámbár jó volna folytatni az Úrbéri Czikkelyek vizsgálását, mivel azomban á Katonai élelmezés és szállásolás dolga á multt Ország Gyűlésen Törvény által, ezen Ország Gyűlésre volt kitűzve, azomban az Adózó népre nézve ennek jobb rendbe hozása igen szükséges volna, annálfogva már az e részben készültt munka is kezében lévén á Karoknak és Rendeknek, azt haladék nélkül fel kellene venni, mely indítvány nagy szavak többségével elfogadtatott, és más nap mindjárt munkába is vétetett, és igy az nap bele kezdtünk á Kegyelmes Királyi Előadások tárgyaltatásába. Mivel pedig mi e Tárgyba Utasítással ellátva nem vagyunk, ennél fogva alázatosan kérjük á Tekintetes Nemes Tanácsot, és Nemes Választott Hites Közönséget, hogy azt küldeni méltóztasson.Mert már eddig is érdekes vitatások történtek, nevezetesen á nyomtatásbeli Véllekedésben á 9 k Lapon, á legutolsó sorban,az általmenő Katonaság eránt á lévén, hogy á Nemesek Házaihoz és Curiáihoz s.a.t. nem szabad Katonát szállitani,ezt á Királyi Városok Követei közzül sokan kívánták igazitatni oly móddal, hogy ez á Királyi Városba levő házaikra á Nemeseknek ne értetődjön, mivel ott onus inhceret fundo, és igy á Nemes is tart Katonát, és igy Utast is befogad, ezt á Harmadik Rend sérelemnek vette,s kívánta kimondatni, hogy á Nemes Emberhez Királyi Városba sem szabad Katonát szállítani, ez ellen némely Királyi Városok