Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debreceni országgyűlési követek tudósításai

4. szer: A Békési Biztosság iránti sérelmet tárgyalták. Á Kk,és Rk á Királyi Biztosi vizsgálatot rendelő Királyi parantsolatokból eredő sérelmeik valósága támogatására felihordott okaiknál továbbá is meg maradni kívántak, s nem állván ellent á Méltóságos Elölülő hathatós felszóllitása, á szerkeztetés meg maradt. 5 ör. A korábban már említésre került Borsod, illetőleg Zala vármegyék sérelmei közül a Rendek csak a Zala vármegyei sérelem felter-' jesztését támogatják. 6 or A Nemes Bod János eljogattatását tárgyaló második "Izenet" került elfogadásra . . . 7 szer. Az Ország Előleges Sérelmei, s kivánatai eránt múlt 1835 év Nov. 20.kán ki adott K.K. Válasz tárgyában készült harmadik, s á ll.dik sz.a. ide fektetett Izenete. Ennek nevezetes részét tévén az Országhoz vissza kaptsolt 3 Megyék, és egy Kerület jelenleg fen álló jussainak, s kiváltságaiknak biztosítása, különösen pedig á Vallás, és só tárgyára nézve, szükségesnek tartották a Karok, és Rendek, mind ezekről tökéiletessen határozni, á M. Előlülő á MFRK által tett javallatát sürgette, hogy fogadják el, azt állítván jelessen az Unitaria vallásra nézve,hogy azoknak száma, kik á mondott valláson vágynak, igen tsekély, annálfogva arról felesleges is volna törvényben rendelkezni, Horváth Ország Követje pedig, annyiban jelenvén ki magát az Izenet ellen, á mennyiben abban általánossan mondódik ki á vallás szabad gyakorolhatása az Országhoz kaptsolt, és tartozó minden részében, á nagy többség á szerkesztés mellett maradt. 8.szor Vizsgálat alá vétetett még ezen Ország gyűlésén törvénybe vétetni kivánt tárgyak eránt készült Negyedik Izenete á Karoknak.. .Á szóbeli perekre nézve javallt Törvény Czikkely felterjesztésében— ámbár az abban előadott elveket nem tehetik magokévá, á MFRendek, az idő meg nyerése,és á több, s nagy fontosságú tárgyak siettetése tekintetéből meg eggyezvén, most midőn ezen Izenet fel vétetett, s á következő Tizedről rendelkező Czikkely vétetett vóna elő, á Királyi Városok részéről, á polgárok közül választandó két itélő birák eránt tétettek némely észrevételek,jelessen, hogy az által adomány levelekben meg állapított, s elhatározott választás módja, és rendje zavartatik meg, á pénztárak ujj fizetésekkel terheltetnek, az eddig sikerrel és jó kimenetellel divatozó szokás változtatódik meg, annál fogva sürgették, hogy á mondott Törvény Czikkelynek á Kir. városokról rendelkező §phusa hagyattasson ki, s az eddigi volt szokás, és á szóbeli perek elitélése módjába gyakorlott rend hagyattasson meg, melyre midőn á M. Előlülő á két Táblának meg eggyesülését országgyűlési határozatnak tartván, azt jelenté ki, hogy attól ez úttal el állani nem lehetne, s á két Tábla által bé végzett tárgyat ujjra tanácskozás alá venni, az ország gyűlési tanácskozások ellenére volna, több városi követek az Elölülő előadása ellen nyilatkoztatták magokat, Eperjes várossá Követje nyilván azt jelenté ki, hogy azon határozatokat, s végzéseket, melyek egy rendnek t.i. á Negyediknek befolyása nélkül hozódtak, s alkotódtak, törvényeseknek nem esmérheti, annálfogva azoknak mindenkor,és minden időben ünnepéjjesen ellene mond ez, s ehez hasonló több elő adások,nevezetes,és heves vitatásra szolgáltattak alkalmat,s módot nyújtottak á szavazatok mostani állásának magyarázgatására, és az egész törvényhozó test jelenleges helyhezetének elren-