Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

ki, hogy azok a polgári birtok vagy más akármi névvel nevezendő városi jövedelem, s kereslet után minden kivétel nélkül egyedül a Városi Törvényhatóság által Írattassanak öszve, a Város illetősége fejében rovat tassanak meg és a város pénztárába adóztassanak, mint nem csak jog szerű, de egyszersmind a Megyei s Városi hatóságok közötti örökös súrlódások el hárítására intézett czélszerü kivánatot magáévá is tegye, s foganatosításában béf oly hatásához képest munkás légyen. Ugy szintén ugyan azon Követeknek D. alatt nyilvánított magán véleményünket is hozzá járulás yégett ajánljuk önnek. E részben főleg Városunkra nézve ki fejtendő lévén ennek terjedelmesebb pusztabeli birtokainak eddigi valódi hellyheztetése és természete, annálfogva bővebb felvilágosításul is abból nyomosabban lehető előterjesztés végett az országos választmányhoz fenséges Nádor ö Cs.K. Fő Herczegsége felszóllitása folytán általunk felküldött, városunk területe jegyzékét az arra nézve tett észrevételekkel együtt másolatban ./. alatt ide mellékeljük. Melyben kifejtetvén azon körülmény melly ezen város eddig ugyan egyenesen királyi adó alatt nem volt, közvetve azomba mégis adóztatással terhelt pusztabeli birtokainak, a más természetű adótól mentesített nemesi birtokoktóli meg külömböztetését igényli, utasítjuk önt, hogy ezen meg külömböztetésre nézve annak idejében kellő felvilágosítást terjesszen elő. Adja elő t.i. azt, hogy városunk által részszerint zálogba s Kamarai inscriptioval, részszerint az 1542-ik évi Posonyi 34-k T czikkely hozatalát jóval megelőzött időben, királyi adományokkal nyert pusztabeli birtokok nem ugyan egyenesen, de közvetve haszonvételüknél fogva városunk portalis öszve írásába foglaltatnak, adó alá vévén vetve ugyan is a város polgárai és lakosai /:még a személyes Nemeseket sem vévén ki:/ az azokon legeltetni szokott marháiktól,vagy azoknak használatából vett élelmük m ódjától; ezen terjedelmes pusztai birtokához képpest lévén még e felek ezen város és ennek lakosai a katonatanácsra j nézve is terheltetve a mennyiben ezen pusztabeli birtokok jövedelmének beszámítása következtette azt régi időtől ólta,hogy Városunk portái száma 41-re tetetett. Felfedezvén ezekből azt, hogy bár ezen puszták jogilag városunkra nézve Nemesi birtokok volnának, a minthogy Szabolts, részint Biharmegyék feles terheltetéssel vetessék ki eddig reánk birtokainktól az Ország Gyűlési Koronázási, vagy önkéntes ajánlati költségeket, a mennyiben csak Szabolts megyére nézve bátran felhívható, hogy az egész megyére kivetett öszvegnek 1/11-ed részét városunk hordozá, azonfelül hogy azokra közvetve a használat arányába portáink számához képpest az illetőség városunkra országosan is kivettetett: ezen pusztabeli birtokaink mind a mellett is adózás és katonatartással terheltetve, az országos szükségek fedezésére javalt országos ajánlat terhe viselésében hogy más, az illyen terhektől mentesített nemesi birtokokhoz képest egyenlő mértékben terheltessenek, az osztó igazsággal ellenkezik. HBML.IV.A.1011/m.ll7 — No 357