Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1571 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 19. (Debrecen, 1989)

helységnév arról tanúskodik, hogy a debreceni kereskedők szinte az országnak valamennyi pontjára eljutottak. Sokszor szerepel Buda, Nagyszombat, Pozsony, de tíz körül mozog a hegyaljai és felvidéki települések száma is. Az alföldi mezővárosok közül szinte valamennyit felkeresték az év folyamán. Az Erdély felé irányuló kapcsolatai bővültek. Erdélyben — Várad elvesztése után — megnövekedett Kolozsvár súlya. A város nyugat felé irányuló kereskedelmi útvonala változatlanul a váci réven ke= resztül vezetett, ebben az évben mintegy 20 alkalommal volt valami mondanivalója a debreceni nótáriusnak a váci harmincadosról és harmincadról. Megfigyelhető, hogy annak a királyi utasításnak, amelyik a kereskedelem egy részét a tokaji rév felé kívánta irányítani, ekkor még nem érezhető a hatása. A debreceni kalmároknak — erről is vall a jegyzőkönyv — jó kapcsolatuk volt más városbeli kereskedőkkel. Itt elsősorban a nagyszombati Thököly Sebestyén és a kassai Vas Antal neve érdemel kiemelést. A jó üzlethálózat biztosította a magas kereskedelmi hasznot. Ebben az időben legnagyobb jövedelemre Tar István tett szert, akinek a kereskedelmi ügyletei — a jegyzőkönyvből ez derül ki — 10 forinttól 900 forintig terjedt, s 3—400 szarvasmarhából álló csorda vásárlásai nem mentek ritkaságszámba. Az olvasó tájékoztatására közöljük, hogy a kötet végén levő mutatót az eddigiekhez képest tovább differenciáltuk, mert a névmutatót két részre bontottuk, s a személynévmutató mellett külön földrajzi névmutatót iktattunk be. P. Szalay Emőke •