Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1567-1568 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 15. (Debrecen, 1986)
Sábbato post festum divi Georgii (április 26. szombat) 172/1. Kozma (—) János Szentmihályról (Zenthmijhalij) Beregdi (Beregdij) György ellen és Beregdi György őellene, kölcsönösen egymás ellen tartoznak tanúkat állítani tizenöt napon belül. 172/2. Vas (Was) Bertalan Benőcs (Benneoch) Péterrel folytatott és általunk vizsgált ügyét őfelsége székére (ad sédem Suae Maiestatis) fellebbezte felülvizsgálatra, amelyet köteles lefolytatni tizenöt napon belül. 172/3. Kovács (Kowach) János egykori belső szolgálójával Deák (Literátus) Benedekkel folytatott ügyét Őfelsége székére (ad sédem Suae Maiestatis) fellebbezte felülvizsgálatra, amelyet köteles lefolytatni tizenöt napon belül. 172/4. Darabos (—) Margit asszony, a néhai bihari (de Bijhar) Perlő (Perleő) Vince özvegye Törösdi (Theoreosdij) Ferenc polgárunknak nyugalmat és mentességet vallott arról, hogy a 45 forintból, amelyet Perlő Vince, meghalt férje testamentumban hagyott és nála hátrahagyott, ami miatt az említett asszony Juhosné (Ihosne) asszonyt a törvény erejével perelni kezdte, Törösdi Ferenc őt teljesen kielégítette, Darabos Margit asszony mindenki részéről felel neki, hogy a nevezett Törösdi Ferencet, sem pedig Juhosné asszonyt, sem gyermekeit soha nem fogja zaklatni és háborgatni. 172/5. A szentmihályi (de Zenthmihalij) Kozma (—) János Beregdi (Beregdij) György ellen köteles tanúkat állítani tizenötöd napra. 172/6. Szabó (Zabo) Józsa, valamint Kádas (Kádas) Antal között, akit Szabó Józsa salétromgyűjtésre szolgaként magával vitt, olyan ítéletet hoztunk, hogy Kádas Antal a törvény előírása szerint megesküdött és hitével mentesítette magát, hogy nem azzal a pénzzel vagy salétrommal számolt el urának, amit Szabó Józsa azelőtt a falvakban a salétromra adott, és megesküdött arra, hogy az a két ló, amiket Szabó Józsa neki adott, amiatt vesztek el tőle, mivel Szabó Józsa nem adott ígérete szerint neki annyi költséget, amennyivel táplálhatta volna őket, ezért hát arra kényszerült, hogy a mezőre eressze azokat, nehogy éhen vesszenek és a mezőről elvesztek. Megesküdött tehát arra, hogy azt a 18 forintot, amit Szabó Józsa tőle követelt, nem a saját szükségletére fordította, hanem Szabó Józsa szükségleteiben és szolgálataiban való járkálásra költötte az egész pénzt, így annak követelésétől esküjével mentesítette magát. 172/7. A szegedi (de Zegedino) Csütörtök (Chijetertek) János, valamint a néhai Mihálcsa (Mijhalcza) Benedek özvegye között olyan ítéletet hoztunk, hogy mivel Csütörtök János azt mondta, hogy az említett asszony férje 60 forinttal tartozott neki, feljegyzése alapján megesküdött, és az asszonyt esküje szerint a 60 forintban adóssá tette, de az asszony, — 173* oldal — • Mihálcsáné (Mijhalczane) a szenátushoz fellebbezett, azonban ennek felülvizsgálatát Csütörtök János kérésére mindkét fél akaratából elhalasztották, azzal a feltétellel, hogyha azután nem tudnának másként megegyezni, akkor Csütörtök János esküdjön meg feljegyzése szerint az előbb említett követelésre és a nevezett asszonyt köteles adóssá tenni.