Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)
György lett, akinek a fejedelem parancsára el kellett vállalnia a Bihar megyei alispánságot is. 24 A következő évben nem volt tisztújítás, a jegyzőkönyv szerint mindkettőjüket kinevezték hivatalukra. 1706-ban előzetes jelölés nélkül népszószólónak választották. 1706. jan. 15-én Károlyihoz írott (59. sz. alatti) levelében megindító szavakkal ajánlja utódát és a várost a tábornok gondviselésébe: „Életemnek nagy részét megemésztettem, vagy az engemet megemésztett. Annyira az erőtlenedés, egészségtelenség, e világ háládatlanságának consideratiója (szemlélése) enervált (elgyengített)". 25 Az 1707. évi tisztújítást nem tarthatták meg a rendes időben — a város népe menekülésben a Bodrogközben és a Szamosközben volt. Maga Dobozi is csak febr. 26-án tért haza. Másnap tartott tisztújításon az előző évbeli főbíró, Diószegi Sámuel váltotta fel a népszószólói tisztben, Dobozi ismét főbíró lett. „Ottan minden gondolatomon kívül a nyomorúságos, nyűgös és régtül fogva fárasztó bírói tisztet erőnek erejével nyakamba helyezek." 1708-ban is az maradt. 1709. január l-jén a betegsége annyira az ágyhoz kötötte, hogy népszószólónak választva az esküt az ágyban tette le. 26 A felkelés egész ideje alatt a sikertelenségek okát a hadak fegyelmezetlenségében látta. De nemcsak a közkatonákat okolta, hanem a tiszteket, só't parancsnokló tábornokokat is. 1704. február elején a szatmári császári őrség szétszórta az ostromló kuruc katonaságot, keserűen írta Buday Istvánnak: „az én gyenge ítéletem szerint, nem volna ideje még az urak sok vendégeskedésének. Éjjeli, nappali könyörgés, böjtölés volna tisztünk, bizonyára arra jutunk, mint a zsidók". 27 A háború folyamán a város háromszori kiürítése — amelyben családjával, házanépével maga is részt vett, nem növelte bizalmát. Házát mindig kifosztva találta. 28 Hivatala mellett nem hanyagolta el a gazdálkodást sem. Leveleiben utal arra, hogy szőlője van az Érmeiléken, Vajdán. Állandóan visszatérő gondja a város népe jólétét biztosító bihari szőlőről való gondoskodás. Egy alkalommal Kornádi mellől az aradi rácok, gulyásával együtt, mintegy 800 darabra menő jószágát hajtották el. Emellett hitelezett a városnak, a hadsereg számára felszerelést szállított. 1706-ban Rákóczi a francia segélyből kívánta 9000 tallérnyi (mintegy 22 000 Ft) követelése kiegyenlítését. Ilyesféle szállításokért később is említik követelését. 29 Leveleiben 1706 óta állandóan visszatérő panasza egészségi állapotának romlása. Köszvény gyötörte, ami miatt sokszor lábára sem állhatott. Néhány hónappal halála előtt Károlyi Sándor Thelekessy István egri püspök orvosát küldötte hozzá, de az sem tudott segíteni rajta. „Elsanyarodott lábam segítségére az bányaferedőnél nem tapasztaltam jobbat" — írta jóakarójának. 30 Halálát azonban valószínűleg a városban 1708 óta dühöngő pestisjárvány okozta. Szűcs István még olvashatta sírkövének feliratát, amely szerint 1710. június 20-án halt meg, 24 évi házasélet és 10 évi Özvegység után. Ezek szerint már 19 éves korában megnősülhetett, feleségéről fentebb volt szó. Szűcs István által a sírfeliratról közölt halálozási adat hitelességét megkérdőjelezi a fia hollandiai útjáról szóló közlése, amely 1710. április 29-én már halottként 24 HBmL. IV. A. 101 l/a. 25. k. 693, 701. 25 Uo. IV. A. 101 l/a. 25. k. 879—880. Vö. 59. levél. 26 Uo. IV. A: 101 l/a. 27. k. 4, 13, 33, 116, 125, 325, 545, 550. 83. levél. 27 Archívum Rákóczianum (Arch. Rák.) I, o. I. sz. 296. 28 Vö. 83. levél. 29 Károlyi cs. okl.tára. V. 525; Arch. Rák. I. o. 1. k. 593; 2. k. 23, 173, 231, 236, 410, 412, 426, 428, 642. 1703-ban a város számára 2797 forintot hitelezett, amivel az adósa maradt. IV. A. 1021/b. 317. sz. 30 Vö. 59., 61., 85., 93., 98., 139., 149. sz. alatt közölt leveleket.
