Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)
teljes igyekezettel vagyunk. Az ökör szekereknek tíz híjjával talán kipótoltathatom. Úgy rajtok holmi árpát, s bort küldök. Az, mi kitelhető, mindazokat fogyatkozás nélkül kitöltöttem volna, de az futástól való félelem miatt, az szegénység szekerét, s marháját nem tudom hogy elvetetni. Már egy holnaptul fogva, miolta kiadta Nagyságod oltalmunk iránt az választ, éjjel nappal, s kint, s bent szorgalmatos és szokatlan vigyáztatással vagyunk. Melyre is, az úgy a szokott szükségek praestálására, mind eddig alig értünk. A Kos Mihály híre minket is talpra állított. De az Istennek hála, megszűnvén, újabban behívatott fegyveres embereinket, a Hortobágy mellé kiküldöttük. Látom az országnak az hadakra való sok szükségét, egyebet nem kívánunk, csak öreg Szűcs János uram valami jó 400 lovassal Túr felé vigyázna. S Nagyságod szoros parancsolatja mellett, ez az egész darab föld proportionaliter lovas kocsikon, jó gyalog fegyveresekkel contribuálna velünk együtt, s a Hortobágy mellett vigyázna. Másként sem telik belőle, most is csak a mieink vannak kint. Ez a rácz hír így szűnvén, elhiszem orvosolhatja-e Nagyságod. Az félegyházi bloquádban feles vitézeknek kell lenni. Holott hetenként 4000 prófontot, és 30 vágót kívánván continuálni, mellyel felettébb aggra váltatik a nemes város, hetelo szekereket is kíván-e mellett. Ezzel ajánlván magamat Nagyságod méltóságos grátiájában Nagyságodnak alázatos szolgája Dobozi István mp. Debr. 24 Maj. 1708 (vagy 1709) éjjel 11 órakor, (kívül:) P.s. Csinádi úr volt itt, de az rabok dolgát elő se hozta, azért szükség, ha méltóztatik Nagyságod Gyulai urat ide küldeni. Az debreceni fejér szegek, nem itt termettek, de mivel Nagyságod olyanrul parancsolt és bizonyság ezen includált azon jelzés, azért sem én, sem pennám nem vétkezett, noha az sem volna csuda etc. Ha pedig sárgát lelek, azt is elküldök. 1708. Máj. Fasc. 2: B. 24. 113. Debrecen, 1708. május 25. (nem Dobozi írása) Méltóságos főgenerális, nekem jó Uram! A rácz hír miatt Diószegre commandérozott hadak számára Nagyságod méltóságos parancsolatja szerint, hamarjában 1200 kenyereket indítván, elküldöttem, noha úgy is gondolkodom, hogy ezen hír csendesedvén, talán azon hadak vagy oda sem érkeztének, vagy visszafordíttattanak, mindazáltal, ha azoknak nem kell, a bloquádnak szüksége leszen rája. Nemzetes Tardi Ferenc úr három serege, úgy hallom elindult vigyázni a Sár rété tájára, ha tetszenek Nagyságodnak, méltóztassék parancsolni azon oldalon levő Szabolcs vármegyebeli Sáp, Szovát és Földes és más helységeknek, lenne gondjok azon három sereg tartására, mivel nekünk és nemes Bihar vármegyének valóban kijut. Nekünk másképpen is a bloquáda részérül Gödény Pál úr hada is szaporodik, ma is egynehányat adaték kézben, afféle keringőket, kiket kapattathattam, mint belől a városon, mint kívül. A puskaport is számokra elküldöm. A többit pedig Nagyságod parancsolatja szerint a szekereken expediálom. Ajánlom ezzel Nagyságod grátiájában magamat s maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Dobozi István Debrecz. 25. Maji 1708.