Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)

gekre bujdosván, Majtinig verekedtem, honnan is ez órában a méltóságos asszony ő nagysága udvarlására iderugaszkodtam- Úgy értem, hogy Nagyságod mi tájunkra fog az hadakkal fordulni, kérem azért alázatosan Nagyságodat, méltóztassik a várost és abban még ha mi megmaradóit, arra rendelendő jó tisztek által conserváltatni, észre vévén, ha az ellenség másfelé veszi útát. Innen én Kisvárdába nyomulok, oda­várván bizonyos híreket. Közelebb a Méltóságos asszony ő Nagysága assecurála, Nagyságod tudósítását fogja velem communicálni. Még az Berettyón innen Diósze­gen, Vajdán etc. maradtanak boraink, ha az magunk vitézi által el nem praedáltat­nának. Ezzel ajánlom magamat Nagyságod méltóságos grátiájában és maradok Nagyságod alázatos szolgája Dobozi István mp. Apátiban 2. 9 br. 1706. 1706. nov. Fasc. 1. A. 9. 80. Tokaj, 1706. november 30. Méltóságos fogenerális, nekem nagy jó Uram! November 22-da költ levelét is Nagyságodnak alázatosan vettem. Füzéri jó­szágban bátorságos találásomrul való tanácsát Nagyságodnak köszönöm. Az secu­ritás valóban jó, csak amellett volna mivel subsistálni, kivált marháink éhhel vesznek el. Miulta a Tiszán által jüttem 5 cub. cassai árpánál többet nem találhattam, cöblit annak is 2 tallér, 1 boglyácska szénát 9 és tíz forintokon, de már még csak szénát sem akarják veres pénzen adni. Úgy a míszárszékekben a húsért nagy bajjal veszik el. Hova kell lenni, én bizony soha nem tudom. Gonosz nép lakja ez földet, ritka a jó ember. Patakra fogok menni, ott megnyomulni. Onnan hova, az jó Isten tudja, ahol subsistálhatok. Füzéri jószáglátni elküldtem, ha odavaló tisztének méltóztatnék Nagy­ságod commitálni pínzemre, ha miben succurálhatna és ha a veres pínz állapotjának orvoslásában is, ha valami modalitást találhatna, felette szükséges volna. Még a to­kaji hídban egy csepp sincs. Kapitány úr Vasigh iparkodnék, de Szalontai úr csak el­méjére sem akarja venni, úgy értem. Ezzel ajánlom magamat Nagyságod méltóságos grátiájában maradok Nagyságod alázatos szolgája Dobozi István mp. Tokaj. 30. 9 br. 1706. 1706. Dec. Fasc. 1. A. 65. 81. Debrecen, 1707. január 3. Méltóságos fogenerális, nekem nagy jó Uram! Ez beállott új esztendőt, hogy az Úr Isten méltóságos házával együtt tegye sze­rencséssé és boldoggá, Nagyságodnak mégis alázatos tiszta szívvel kívánom. Nagysá­god méltóságos levelibül alázatosan megértettem, hogy kegyelmes urunk ő felsége odameneteli alkalmatosságával az partium, s abban rólunk is netalán lenne valami emlékezet, úgy hiszem, nem adom, hanem veszem iránt. Ez okon a nemes város fogja expediálni embereit, csak tudhassa meg Nagyságodtul idejét. Ugyanis Ő felsége oda­menetele nálunk bizontalan. Az idő alatt is pedig Nagyságod tapasztalt igaz és atyai grátiájára bízza az szeginy város Nagyságodnak magát, mint aki mindenek felett tudhatja minden dolgát, állapotját. Az 3 bekötött könyvet elküldtem. Ha találtatott

Next

/
Thumbnails
Contents