Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)
Debrecen, 1705. június 22. Méltóságos generális, nekem nagy jó uram! Praesentis junii 20-dik költ levelet Nagyságodnak ez órában vévén alázatosan, Pikó Demeterné és Tapasztóné asszonyhoz elküldök a szekerekért. Szokások szerént, ha ki nem adják búsíttatván azon szekerek gazdáitul, kényteleníttetem Nagyságodnak alkalmatlankodni. Torma János uram ittléte mi részünkről tudom nem szükséges, praesentálván ő kegyelme kívül is az mi részünket. Ha mások miatt, akik tartoznának, azok supportálnák Ő kegyelmét. Az ugyan szükséges volna, ha oly ember találtatnék, aki be ne bocsátaná az sok jövő és járó katonát. SŐt az itt tekergőket is szorosan kimenésre cogálná és valaha exemplumot statuálna. Commissarius tekintetes Krucsai úr pedig ne hagyja, hogy ne assistáljanak ő kegyelmének. Amiben illik és lehet el is követjük. A szegedi hírt hallván még tegnap írtam volt Nagyságodnak felőle, non est de nihilo. Orosz György commissarius búcsúzatlan ma elmene tőlünk, Kárándi uram is, kinek is szekeret kellé adnunk Szatmárra. Úgy látni ő kegyelme is táborozhatna immár. Medgyesi németeket Szatmár felé, onnan Sleziára bocsátották ki. Tekintetes generális Gyürky Pál uram ma mene által rajtunk, Szendrő felé utazván. A katonaság takarodik Nagyságod után minden nap, csakhogy igen lassan. Fekete paripán még nem lehet bátran nyargalászni. Az itt tömlöcben levő rác rabok felől is írtam Nagyságodnak. Az úr, Palocsai úr ő nagysága abból megtudhatja dolgokat, minthogy tudakozódott 6' Nagysága egy levelében azokról. Ezzel Nagyságod méltóságos gratiájában ajánlván magamat maradok Nagyságod alázatos szolgája Dobozi István mp. Dbr. 22. Juni. 1705. 1705. Jún. Fasc. 4. D. 24. 27. Debrecen, 1705. július 8. Méltóságos generális, nagy jó uram! Jól lehet, csak ezelébb küldém Nagyságodnak udvarló alázatos levelemet, mindazáltal ezen jámbor szolgája alkalmatosságával is nem akarván elmulasztani. Nagy üggyel, bajjal az katonaság gyülekezvén, fog immár indulni, s ha mind későre is, be fognak Nagyságodhoz menni. Az fent az közlegént, amaz pedig ezt okozza, úgy látom egyik sem felettébb kapja. A pénzt is elkíséri, talán már holnap megindítják, jól lehet alkalmatos ideje itten hever. Még oda feles szekereink vadnak, ha lehet ne terheltessék Nagyságod visszabocsátani. Ma is rajtunk az éjjeli, nappali szekerezés, csak nem lehet pihenésünk. Erdélyi Boldizsár úr Nagyságod strázsamestere ma ideérkezék TömÖsvár felől (Nagyságodhoz nem tudom mikor érkezik). Negyedfél-ezer ráccal biztat, kiket Maros körül látott volt. Bizony úgy lévén a dolog, nem vagyunk itten jól. Mint igaz és jó hazánk gyámolához van reménységem, hogy ide is vigyáz, ámbár ne mindennek tessék etc. Én soha egy alkalmatosságot sem kívánok elmúlatni, hogy levelemben ne udvaroljak, tudatván Nagyságodat és reánk való gondviselését. Ajánlom ezzel Nagyságod méltóságos grátiájába magamat maradok Nagyságod alázatos szolgája Dobozi István mp. Debr. 2. Julij. éczaka 10 órakor 1705. 1705. Júl. Fasc. 2. B. 8.