Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1566-1567 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Debrecen, 1985)

vette, és minden részről felel, hogy soha a továbbiakban Faragó Boldizsárt nem pereli. Ebben az ügyben egyeztetők voltak Himessy (Hymessy) Máté, Nagy (—) Mihály, Csintalan (Chyntalan) Pál és Kovács (Kowach) Benedek, olyan feltétellel és kötelezettséggel, hogyha valaki ezt a megegyezést áthágná és az elrendezett ügyről pert inditani törekedne, 40 forintra büntessék, ezen bejegyzés tanúsága szerint. 150/4. A gyulai (Gywliensis) Lukács (Lwkachy) Pál közénk jobbágyul magát felirattá és beíratott. 150/5. Szabó (Zabo) Dávid főbíró Kerekes (-) Benedek szolgájának, Jánosnak a pénzét, akit itt ebben a városban házasságtörés miatt lefejeztek, 24 dénár hiján 6 forintot, Kerekes Benedek kezéből hivatala szerint átvett és magához vett, miután üyen gonosztevőnek a pénze, és Kerekes Benedek attól a pénztől már tiszta. Feria tercia ante festum divae Dorotheae (febr. 4. kedd) 150/7. Lissa (Lyssa) Ambrus özvegye mint felperes, valamint Bőrgyűjtő (Bewrgywtheo) Imre felesége, azelőtt Csatkó (Chyathko) János özvegye, mint alperes között olyan ítéletet hoztunk, hogy Bőrgyűjtő Imre felesége azok közül a javak közül, amelyek férjéről rámaradtak, ami belőlük még megvan, mindenfajtát tartozik eskü alatt előhozni és 4 részre osszák, amelyek negyed részét Bőrgyűjtő Imre felesége vegye magához, a másik 3 részt pedig a felperes asszony vegye fel. Hasonlóid, oldal képp ezen ítéletben az alperes asszony esküdjön meg arról, hogy azt a pártaövet, amit a felperes asszony tőle követel és kezéből ki akar venni, férje még életében neki adta, és az övhöz az anyja fél márka ezüstöt adott akkor, hogy jobb legyen. Ezen túl még a felperes asszony, amit csak Csortó (Chyorto) János halála után javai közül a házából elvitt, eskü alatt hozza elő és azokat is 4 részre szedjék és osszák, negyedrészét az alperes asszony vegye magához, a többi rész a felperes asszony kezénél maradjon. Ezenkívül, ahogyan az alperes asszony saját keresetében mondja, a háznak, valamint a földnek az árát, amely Csortó (Chyarto; ugyanarról a személyről van szó. L. Csortó) Jánosé volt, tudniillik 125 forintot tegyen le. Ha pedig a felperes ezért ezt az összeget letette, a pénzből közösen fizessenek ki minden adósságot, és ami ebből az összegből fennmarad, negyed részét a felperes asszony vegye fel, a többi három részt pedig