Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1565-1566 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Debrecen, 1985)

109/7. Gencsy (Genchy) János Rebegő (Rebegeo) János ellen köteles tanukat állítani a jövő keddre. 109/8. Szekeres (Zekeres) Lőrinc Hugyay (Hwgyay) Mátyás összes mindenféle javait e Hugyay Mátyás árva leányának a személyében a király parancsával letartotta és tiltotta egész a perújításig. 110/1. Mészáros (Mezaros) Mihály tiltakozott Osváth (Osvath) Balázs felperes eüen, hogy felperes lévén az elmúlt ötödik napon (ápr. 18.) törvényszékbe nem jött el és előttünk nem jelent meg. 110/2. Nagy (-) Péter tiltakozott a váradi (Waradiensis) Nagy Gergely, a felperese ellen, hogy a mi törvényes meghagyásunk szerint felperes lévén tanúival háromszor 15 napra a törvényszékre nem jött el, az alperese pedig a prókátoraival együtt kész volt és megjelent. 110/3. Ugyanezen Nagy (—) Péter tiltakozott Füres (Fyres) Máté ellen, hogy az ő tiltott és letiltott háza ügyében Őfelségének ellene kiadott levelével a törvényszéken nem jelent meg sem maga, sem prókátorai Nagy Péter pedig a prókátoraival és a feleletével együtt kész volt, ha az a feleletét meg akarta volna hallgatni. Feria tercia in pro festő divi Georgii Martiris (ápr. 23. kedd) 110/4. Pongor (-) Gáspár egy bizonyos mészárszéket a háza mellett tiltott és letartott, nehogy bárki is bármilyen módon azt házától elidegenítse. 110/5. Szalay (Zalay) Antal tiltakozott Szappanos (Zappanos) Miklós ellen, hogy őt a törvénybe hivatta, de maga nem jelent meg. 110/6. Nagy (—) Péter tütakozott a váradi (Waradiensis) Nagy Gergely ellen, hogy az felperes lévén, ő ellene állítandó tanúival nem jelent meg sem maga, sem pedig prókátora. 110/7. Ugyanezen Nagy (—) Péter tiltakozott Füres (Fyres) Máté ellen, hogy sem maga, sem prókátora nem jelent meg a törvényen, míg ő jelen volt. 110/8. Koldus (?) (—) Hosszú Marcelt, akit istenkáromlás és felesége ellen mondott más becstelenségek miatt pellengérre állítatott, a törvény így ítélte; megvesszőzték és megbüntették, azután pedig a főbíró úr és az esküdtek előtt arra kötelezte magát, hogy ha ezután bármit Isten és Isten fia ellen ilyen átkozódásokat tenne, vagy mondana és tetten érik, a városba vagy a falvak két vagy három tanúval, a mezőn pedig egy tanúval lehet tanúsítani, nem vesszővel; hanem fejevételével büntessék, fejét vegyék ezén beírás bizonysága szerint.