Barta Boldizsár: Rövid chronika - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Debrecen, 1984)

Feltehetően az R 125/a jelzésű kézirat a legkorábbi másolat, amely az eredeti helyesírás megtartásával íródott. A címlap alján a következőket olvashatjuk: Descripta per me Stephani Tikos mense Febr. anni 1767. Pósalaki János emlékiratát is tartalmazza. Az R 125/b jelzésű kézirat eredetéről nem árulkodik semmiféle bejegyzés. Hiányzik belőle az Előljáró beszélgetés és a krónikát záró Conclusio. Valószínűleg ez a másolat is az 1770—80-as években keletkezett, erre enged következtetni, hogy szintén az eredeti helyesírással jegyzi le a krónikát. Az R 527-es kézirat belső címlapján a következőket olvashatjuk: Annales Debrecinenses I. Pósalaki 1696 II. Bartha Boldizsár 1666 Ez az egyetlen gyűjtemény, ahol az időrendet fölcserélve Pósalaki emlékirata szerepel először. A krónika szövegét teljességében, a diáklázadások leírásával együtt közli. Losontzy István 1781-ben készítette az R 681/19-es jelzés alatt szereplő kéziratot. A címlap teljesen pontatlan: „Írattatott és szedegedtetett össze Barta Boldizsár által 1660, nyomattatott Debrecenben 1667. esztendőben". Ebben a másolatban tűnik föl először a „Világ Tükre" kegyességi írás. Itt szakad meg első ízben a krónika szövegének folyamatos közlése. A 20. oldalon utal erre, „1648. esztendőben. A deákok közt nagy támadás lett a váras ellen. Lásd pagina (lapsz.) 115—116." Az 1657-es diáklázadás történetét szintén a krónika befejezése után írja le. Feltételezhető, hogy Murányi Farkas Sándor ajándékaként 1899-ben a kollégiumi könyvtár tulajdonába került R 527/2-es jelzésű másolat az előző alapján készült. Csak ebben a kéziratban szerepel még a „Világ Tükre" kegyességi írás. Itt is a befejezés után esik szó az 1648-as és 1657-es diáklázadásokról. E másolatgyűjteményben olvashatjuk először a „Rimaszombat gyászos állapotáról" szóló verses leírást, amely az 1671-es protestánsüldözés, Rimaszombat felégetésének történetét írja meg. Katona Lajos ajándékaként 1906-ban került az 1792-ben készült példány a debreceni Déri Múzeum tulajdonába (Szap. 1906:818). Az erősen megrongálódott papírkötésű könyvecske belső oldalán a következő sorok olvashatók: „Én Bakos János ki e könyvet bírom, tanúbizonyságul nevem felírom, ha eltévedik, szerelmes barátom szolgáltasd kezemhez, mert igaz jószágom. Jó út az igazság hasznos a jámborság, kettőnek végén vagyon a mennyország. 1792-be." A következő oldalon Bakos János a 125. zsoltárból idéz: „Akik bíznak az Űristenben." A könyv első oldalai megsérültek, így hiányzik a címlap és az Előljáró beszélgetés első fele. Valószínű másolási hiba miatt teljes egészében kimaradt Újfalvi Imre jövendölése az 1657-ben következendő veszedelemről. E kéziratgyűjtemény is tartalmazza Pósalaki János emlékiratát. A Komlósy József által 1806-ban készített másolat 1913-ban került a Déri Múzeum kézirattárába. (Lsz. I. 172/1913.) Itt újra külön, a krónika végén találjuk a diáklázadásokat leíró részeket. A kötetben szerepel még „Rimaszombat gyászos állapotának" verses leírása és az Emlékeztető Láda. Külön érdekessége, hogy tartalmazza Páter Kozma utolsó prédikációját,