Barta Boldizsár: Rövid chronika - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Debrecen, 1984)

fegyverrel és három ezer tallérral küld ajándékban, vagy inkább váltságban. E sokaságnak a váras alatt harmad napok alatt való lélekben mennyi kenyér, vágómarhák s minden ételbeli gazdálkodással kellett lenni, sok volna leírni. Noha a varasra (mivel minden kapukat tatár murzák őrzöttek) nem ütöttek, sem derekas hatalmaskodást nem tettek, mivel okot reá a várasbéliek sem adtak, amennyire lehetett adománnyal és szép szóval engesztelvén őket. De a varason kívül valamit talált (az embereken kívül, kiket mezítelen bocsátott) mind marhát és minden ő szükségekre kellőt elprédált, minden mezei vetést, többire a tarlaján találván elcséplett és úti szükségére felrakott. Harmadnapon immár délután Szolnak felé akarván indulni, kér kalauzokat, kéntelenségből engedni kellé kívánságoknak s adják kalauzul Debreczeni Lakatos Péter uramat egy szolgával, Domokos Andrással, kik a menőútban mennyi sanyarúságot-vereséget szenvedtek tülök, maguk tudnák bizonyítani. A moldvai és havasalföldi vajdák eleiben is köszöntés és tisztességtétel okáért, bíró uram valami vékony ajándékkal kimégyen, úgy mint egy-egy ezüstös csákánnyal, ezer-ezer kenyereket is vivén a táborokra. Melyet kiváltképpen a havasalföldi Dabisa vajda nagy becsülettel vett. Mindjárt a szőlőskertek oltalmára hadai közül őrzőket bocsátott. E nagy kár s félelem miatt és nyughatatlanság alól is, noha üres kassal és erszénnyel, de Isten gondviselése által minden ember béli veszedelem nélkül megszabadul a váras. Azután harmad nap múlva úgy mint 15. Aug., a török csauzokat sok pénzbéli fizetéssel és egyéb ajándékozással a várasrul elbocsátják, sőt önnön magát a pasát mind ezeknél is többel kellett tölteni: Kik egyedül csak a magok forgolódásának szorgalmatosságának és vigyázásának tartották a váras megmaradását. Fizetések számárul láthatsz tekintetes Erdődi János bíró úr registromában. Minden mezőbéli élése már pénzével együtt oda lévén a varasnak, a székelyhídi commendans Johannes Baptista, még is semmit sem szűnik, hanem a szokott contributiót tizenkét száz köböl liszttel nagy szorgalmatosan kevánja, kiknek az elégtelenség miatt nem teljesíthetéséért embereinket fogja, tömlöcözi, mind addig, mígnem ellene az alatta levő ugyan székelyhídi németek pártot ütvén: magát minden javaitul megfosztják és a várból kiküldik, a várat pedig erdélyi fejedelemnek adják. Váradnak viszont a másik belső kerítését is, mely Keres partján túl vagyon, elkezdi Kénán pasa ezen esztendőben új óbban Debrecennel csináltatni. Kit ezen egész esztendőben el sem végezhettek. De mind ennyi sok szolgálatok, károk közt is, a török, magyar és német adaja semmit nem könnyebbedett, hanem mindeniket teljesíteni kellett. Érsekújvár török kézben való jutása után mindjárt parancsolatja érkezik a fővezérnek a váradi pasához, hogy e tartományokkal is bizonyos számú árpát, búzát, szállíttatna Érsekújvár szükségére. A váradi pasa is mindenfelé megparancsolja ennek elkészítését és, hogy Debrecenben is szállítanak valamelyik helyre mit vettetett volna.