Barta Boldizsár: Rövid chronika - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Debrecen, 1984)
decisiója prédikátori generális gyűlést illetne etc. Egyéb objectijok is voltának. Hogy pedig szép szóval semmit a patrónusok nem effectuálhattak, a sok untatás után a várasbéli fegyveres népet a schólának indítják, némelyekkel a schóla aj tatát vágatják. Csakhamar a schólában a várasbéliek erőt vesznek: a deákok közül némelyeknek a fegyverkezés közben fejét, némelyeknek hátát, karját s egyéb tagját verik s vágják. Egynek pedig a bal kezét bokában ugyan a maga puskáján elvágják. És így azon seditiósusokat, kiket közülök ki nem adtak, akaratok ellen is közülök kiviszik, és tömlőére kötözve hajtják. Ezen hallatlan casusnak elterjed híre az országban, hírével lészen az fejedelemnek is, aki ezen dolognak eligazítására terminust ad, melyre gyűlnek a Tiszántúl és innen való prédikátori böcsületes főrendek, politicusokkal együtt, kik előtt mind a két fél dolgát proponálja. De ezen dolgot a váras részérül compositio által, úgy mint a sebesek meggyógyításával, sérelmek megfizetésével complánalják. A prédikátorokat pedig, kik a consultátióban a várassál jelen voltak, bizonyos ideig tisztektül megfosztják. A schólát újabb törvényekkel megszorongatják, és hogy azon dolgot egyik fél is ne suscitálná, mind két féltül subscriptiót vesznek és haza oszolnak. 1656. eszt. Lőn ismét szertelen nagy tűz támadás, kit emlékezetben, írásban ez képpen tettek és hadtak akkori böcsületes főrendek. Oh mely könnyhullatásokra méltó siralmas gyásza öregbüle lakó édes hazánknak Debrecen varasának, miképpen véletlen die 2. Ápr. tizenegy és tizenkét óra között fényes nappal hirtelen tűz támada. Kis Csapó utcában, mely miatt kilenc házak és egy néhány major kertek takarmányostul megégének. Ugyan azon a napon délesti prédikátió alatt három óra tájban hirtelen újabb tűz támada Varga utcában Ferenczi Péter házánál, mely Czegléd utcának mind két sorján hértelen áltálméne, Burgundiát, Csapó utcának nagy részét, Szappanos, Olajos, Kis Csapó utcának derekát varasunknak kerítésével sok szép rakott kertekkel együtt két óra alatt porrá-hamuvá tövé. Sokan rajtokvalóban is alig szaladtak ki a tűz alól. Sokan kik a templomban voltak csak füstit látták lakó édes házoknak és bennevalójoknak. A váras kerítésén kívül is sok major kertek és asztagok égének meg. Varasunknak tekintetes bírája nemzetes Dobozi István uram személye szerént mellette levő segítő polgártársaival és esküdt bíráival lóháton ülvén éjjel-nappal serényen fáradozott, a tüzet oltatta, biztatván az szegény megromlottakat, a megmaradtakat szorgalmatos vigyázásra intette, maga is vigyázván nyughatatlankodott. Ezen Áprilisnek 5. napján hajnal tájban Várad utcában ismét egy ház gyulladott: ezt amely szolgáló leány meggyújtotta, az is kézben akadott. Die 13. Ápr. Csak ötödik háznál a templom mellett lévő parochiális házhoz ugyan concivis Szabó István atyánkfia szolgálója a háznak esztérhájában tüzet tett, itt is a vigyázóknak jelenléteik miatt a jó Isten kegyelme által nem vehetett a tűz hatalmat és az szolgáló is kézben akadott. E két szolgálón kívül egy Bereczk Márton nevű égető lator és egy leány gyújtogatott, kik magok azt vallották, hogy cogálták és conducálták volt őket váras veszedelmére és tűzzel elrontására, kiknek kezekben kapott jelek is lévén, törvényes úton, mint égetők ugyan tűz által exequaltátnák is.