Barta Boldizsár: Rövid chronika - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Debrecen, 1984)

decisiója prédikátori generális gyűlést illetne etc. Egyéb objectijok is vol­tának. Hogy pedig szép szóval semmit a patrónusok nem effectuálhattak, a sok untatás után a várasbéli fegyveres népet a schólának indítják, némelyek­kel a schóla aj tatát vágatják. Csakhamar a schólában a várasbéliek erőt vesznek: a deákok közül némelyeknek a fegyverkezés közben fejét, néme­lyeknek hátát, karját s egyéb tagját verik s vágják. Egynek pedig a bal kezét bokában ugyan a maga puskáján elvágják. És így azon seditiósuso­kat, kiket közülök ki nem adtak, akaratok ellen is közülök kiviszik, és töm­lőére kötözve hajtják. Ezen hallatlan casusnak elterjed híre az országban, hírével lészen az fe­jedelemnek is, aki ezen dolognak eligazítására terminust ad, melyre gyűl­nek a Tiszántúl és innen való prédikátori böcsületes főrendek, politicusok­kal együtt, kik előtt mind a két fél dolgát proponálja. De ezen dolgot a váras részérül compositio által, úgy mint a sebesek meggyógyításával, sérelmek megfizetésével complánalják. A prédikátoro­kat pedig, kik a consultátióban a várassál jelen voltak, bizonyos ideig tisz­tektül megfosztják. A schólát újabb törvényekkel megszorongatják, és hogy azon dolgot egyik fél is ne suscitálná, mind két féltül subscriptiót vesznek és haza oszolnak. 1656. eszt. Lőn ismét szertelen nagy tűz támadás, kit emlékezetben, írás­ban ez képpen tettek és hadtak akkori böcsületes főrendek. Oh mely könnyhullatásokra méltó siralmas gyásza öregbüle lakó édes hazánknak Debrecen varasának, miképpen véletlen die 2. Ápr. tizenegy és tizenkét óra között fényes nappal hirtelen tűz támada. Kis Csapó utcában, mely miatt kilenc házak és egy néhány major kertek takarmányostul meg­égének. Ugyan azon a napon délesti prédikátió alatt három óra tájban hir­telen újabb tűz támada Varga utcában Ferenczi Péter házánál, mely Czeg­léd utcának mind két sorján hértelen áltálméne, Burgundiát, Csapó utcá­nak nagy részét, Szappanos, Olajos, Kis Csapó utcának derekát varasunk­nak kerítésével sok szép rakott kertekkel együtt két óra alatt porrá-hamu­vá tövé. Sokan rajtokvalóban is alig szaladtak ki a tűz alól. Sokan kik a templomban voltak csak füstit látták lakó édes házoknak és bennevalójok­nak. A váras kerítésén kívül is sok major kertek és asztagok égének meg. Varasunknak tekintetes bírája nemzetes Dobozi István uram személye szerént mellette levő segítő polgártársaival és esküdt bíráival lóháton ülvén éjjel-nappal serényen fáradozott, a tüzet oltatta, biztatván az szegény meg­romlottakat, a megmaradtakat szorgalmatos vigyázásra intette, maga is vi­gyázván nyughatatlankodott. Ezen Áprilisnek 5. napján hajnal tájban Várad utcában ismét egy ház gyulladott: ezt amely szolgáló leány meggyújtotta, az is kézben akadott. Die 13. Ápr. Csak ötödik háznál a templom mellett lévő parochiális ház­hoz ugyan concivis Szabó István atyánkfia szolgálója a háznak esztérhájá­ban tüzet tett, itt is a vigyázóknak jelenléteik miatt a jó Isten kegyelme ál­tal nem vehetett a tűz hatalmat és az szolgáló is kézben akadott. E két szolgálón kívül egy Bereczk Márton nevű égető lator és egy leány gyújtogatott, kik magok azt vallották, hogy cogálták és conducálták volt őket váras veszedelmére és tűzzel elrontására, kiknek kezekben kapott je­lek is lévén, törvényes úton, mint égetők ugyan tűz által exequaltátnák is.

Next

/
Thumbnails
Contents