Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1552-1554 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 4. (Debrecen, 1982)

tanács dönt el, valamint a polgárok közüli (numero civium Debreceniensium) kiválásról. A formula szerint ezek „nem akarnak tovább a debreceni névvel élni és az útlevelet is visszaadják" (387/4., 442/13., 446/1., 484/6. reg.). A közölt szövegek nagyobbrészt magánjogi jellegű perekről szólnak. Az 1552-i statútum ismeri az ügyvédi képviseletet, meghatározza a prókátori előadások módját, díjazását. Több prókátort név szerint is ismerünk, de legtöbb esetben csak említik, hogy a peres felet prókátor képviselte. (477/2., 478/10., 488/2., 3., 490/3., 5., 499/1. reg.) Az ítélethozatalban néha a bíró, más esetben két-három esküdt is jelen van. Az ítélettel elégedetlen fél a szenátushoz (az megállapíthatatlan, hogy az esküdtbírák testületét nevezik-e így) fellebbezhet, sőt onnan a földesúr székére. A szenátust azonban az úriszékhez fellebbezés esetén nem szükséges közbeejteni. Ez esetben az alperes az itteni bírói széken elvesztett perét „a felséges úr elé vitte". A földesúr tisztének a perfolyamba való beavatkozását — az ítélethozatal megakadályozására — a mezőváros bírája és tanácsa visszautasította (380/6., 392/5., 426/6., 433/6., 444/9., 471/5., 477/ 13., 478/2., 501/4. reg.). Büntető pert keveset találunk. Lopást, csalást, még a halált okozó vérontást is, a kárt szenvedett fél részére fizetendő kártérítéssel lehetett elintézni. A paráználkodás — hajadon leányok és özvegyasszonyok esetében — és a házasságtörés (mindkettő adulterium szóval jelölve) ez alól kivétel, mert az ilyen vétekbe esett nőkkel vesszőt hordoztattak és az ismételten e bűnbe esetteket kötelezvényük szerint peres eljárás nélkül halállal vagy a városból való kiűzéssel büntették. (382/6., 385/1., 2., 413/5., 433/6., 458/2., 9. reg.) Nyilvános pellengérre állították vagy kalodába tették a rágalmazót, a részegeskedőt. (385/4., 436/3., 437/5. reg.) A későbbi évtizedekben az istenkáromlás büntetése halál volt. (Vö. Széli Farkas: A becstelenítés és a bíróság előtti megkövetés a Debrecen városi régi jogban. Db. 1897.) Az azonban kétséges, hogy a büntetésnemek gyakoribbá válása kapcsolatban áll a reformáció szigorú irányzatának meggyökeresedésével. JELMAGYARÁZAT ÉS RÖVIDÍTÉSEK: • 378/1. = A IV. A 101 l/a. jelzetű jegyzőkönyv 1. kötetének 378. oldalán levő 1. regeszta. csn. = magában álló családnév. hn. = helynév. kn. = magában álló keresztnév. pn. = pénznem. me. =mértékegység nö. = növény. 431/1. = a válogatásban megjelent regeszta. Az előző, 1550—1552. évek bejegyzéseit tartalmazó kötethez hasonlóan, az itt közölt válogatás mellett a bejegyzések teljes másolata is megtalálható a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban.