Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1552-1554 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 4. (Debrecen, 1982)

396/5. Márta, néhai Farkas (—) Fábián felesége tiltakozott, hogy perújítás címén a törvénytételt, amelyet közte és Orsolya asszony között meg kellett volna ejteni, nem miatta, hanem ama Orsolya asszony prókátora miatt halasztották és napolták el. 396/8. Nyereggyártó (Nereggyarto) Fábiánnak azokért a mocskos szavaiért, amelyeket Szíj j ártó (Zygartho) Tamásra és feleségére mondott volt, a törvény szerint súlyosan büntetődni és bűnhődnie kellett, de tisztes férfiak kérésére Szíjjártó Tamás megengesztelődött és kibékült (vele) azzal a feltétellel, hogyha Nyerges (Nerges) Fábián azokat a szavakat kiejti és őt mocskolja, jóllehet Szíjjártó Tamás a törvény szerinti büntetést felfüggesztette, mégis, ha az a mezőn esne és egy tanúval bizonyítaná, vagy akárha a városban kettővel, mindkét esetben 40 forint büntetés essen rá. Sabbato ante festum Trinitatis (jún. 11. szombat) . 397/3. Borbély (Barbel) János tiltakozott (amiatt), hogy ő már azelőtt is levele által és tisztes férfiak, mint Hartyáni (Harttany) Imre és Oláh (Olah) Péter előtt intette Horvát (Horwat) Jánost a házának — amelyet Horvát János tőle vérségi jogon el akar idegeníteni — ára miatt, ő is kész azt a házat neki visszaadni és átengedni. 398/1. Szőlős (Zelews) Albert számára napot tűztünk ki, hogy Zsófia leány tanúit meghallgassa és a leány bizonyítsa be, hogy Szőlős Albert őt nyitott ajtó mellett kirángatta és megszúrkálta és szidalommal illette, de a leány a kitűzött napon nem jelent meg. 398/3. Serfőző (Serfezew), azaz Kisbornemissza (Kys Bornemizza) János Kolozsvárról (de Coloswar) hitére és emberségére fogadta, hogy addig nem fog innen Debrecenből elmenni, csak ha Megyeri (Megyery) Ferencnek a 200 forintot megadja. Ami hátra marad, azt is meg fogja adni az emberének, akit hozzája küld. 398/5. Vállas (Wallas) Balázs megígérte, hogy javaiból, amelyeket bíró úrnál letett és letartott, szolgáját, Nagy (Nagh) Ferencet kielégíti 19 forint 50 dénár erejéig. 399/1. Szondi (Zondi) Ambrus, szegedi lakos (Zegedinus) Tarhos (—) Istvánnak tartozott a tőle vett tulkok árában, amelyeket tőle ismeretlen törökök elhajtottak, vagy levágtak, 57 forinttal. Feleségének, Ilona asszonynak 50 forintot megadott, de a fentmaradt 7 forintot az asszony Szondi Ambrusnak engedte és ajándékozta, azért, mivel azok a tulkok, amelyeket a férjével vásárolt, tőle erőszak által vesztek el. Ezzel teljesen kielégítettnek mondotta magát, azon felül örökösének terhét és neheztelését magára vállalta, Szondi Ambrust is megnyugtatta és megcsendesítette e beírás ereje által.