Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1552-1554 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 4. (Debrecen, 1982)
BEVEZETÉS E kötetben a magisztrátus jegyzőkönyveibe az 1552 ápr. 24.—1554 április 24. közé eső bejegyzések mintegy kétharmad részét kapja az olvasó. Azokat a regesztákat közöljük, melyek az országos események, a mezővárosi szervezet működése szempontjából, vagy a hely rajz és gazdasági élet (kereskedelem, ipar, földművelés) vonatkozásában különösebb figyelmet érdemelnek. Az országot érintő történeti változások hullámai ezekben az években érték el Debrecent. Izabella özvegy királyné 1551 nyarán átadta Erdélyt és a hozzá tartozó magyarországi részeket I. Ferdinándnak, s annak hadai Castaldo tábornok parancsnoksága alatt megszállták a várakat. Castaldo itteni jelenlétének is maradt nyoma a jegyzőkönyvekben (410/10. reg.) Fráter György meggyilkolása és Erdélynek a szultán fennhatósága alól történt kivonása miatt, az 1552 nyarán indított hadjáratban török kézre került Temesvár és Lippa (1552. júl. 26., 30.), Szolnok vára (szept. 4.), csak Eger verte vissza az ostromot (szept. 9.—okt, 18.) A jegyzőkönyvekben aug. 20.—nov. 28. között hiányoznak a bejegyzések. Azt tudjuk — utólagos bejegyzésekből —, hogy a város népe elmenekült, sőt még 1553. aug. 29-én is halasztottak el bizonyos intézkedéseket, „míg a mezőváros teljességgel vissza nem költözik". (471/1. reg.). Egyidejűleg azonban Lippáról, Makóról és Szegedről is sokan költöztek Debrecenbe. (384/7., 391/1., 465/1. reg.) 1552/53 telén a megyék által fogadott hadak Debrecenben és a környékbeli falvakban teleltek (434/8. reg.). Egy tanúvallomás szerint 1553. január 24-én, a megyék egyik vezetője, Paksi Péter azt mondta a város vezetőinek: „akarva, nem akarva szükséges, hogy az ellenséggel tárgyaljatok". (432/5. reg.) Eddig is úgy tudtuk, hogy Debrecen meghódolása követte Szolnok elestét. 1552. április 24-én Ferenci Pétert választottak bíróvá. Ezekben a rendkívül zavaros esztendőkben nagyon sok, a város határán kívül végzendő feladata lehetett a bírónak, mert abban az évben december 11. és 22. között, majd 1553 januárjában egymás után három napon, februárban többször is Fekete Lukácsot említi a jegyzőkönyv bíróként. Nem véljük azonban, hogy közben Ferenci Pétert letették volna tisztségéről, hiszen pl. 1553. február 5-én és 25-én mindkettőjüket bírónak nevezi a bejegyzés. (Lásd pl. 425/2, 435/3, 4; 440/4, 441/1, 2. reg.) Az is lehetséges, hogy Ferenci Pétert betegsége akadályozta hivatali teendői ellátásában. (443/3, 444/1 reg.) Fekete Lukács márciustól már nem is szerepel bíróként! A két bíró említése feltehe-