Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1548-1549 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 2. (Debrecen, 1981)

feloldása az 5. oldalon, feloldása a 6. oldalon. Az eredetiben a keltezés nyilvánvalóan téves, erre utal a felette levő későbbi beirás is. A jegyzökönyvet valószinüleg nem a tárgyalás napján, hanem utólag, sebtében készitett feljegyzések /minuták/ alapján később irták. Itt nem Tamás apostol, hanem Tamás mártír ünnepéről van szó, bár ez az eredetiben nincs jelezve. A 448.-451. regesta bizonyitja a tárgyalások utáni későbbi beirást. A minután nyilván nem volt az ünnep szerinti pontos keltezés feltüntetve. Vagy ha fel is volt /448-reg./, a jegyző a protocollumba utólag, már korábban bejegyzettek után irta be. Az eredeti latin nyelvű szövegben az y felett mindig ott van a kettős pont lyl, amit nyomdatechnikai okokból itt nem tudunk jelezni. Néhány esetben az irott név feloldása a mai kiejtés szerint kétes, ezt ?-el jelöltük. /313. 357. 388. 393. 459. reg./ E kötetben közöltekről pontosan meg lehet állapitani a mezőváros birósági szervezetét és a peres eljárás rendjét. Amint az egyes peres esetekből kitűnik, az első fokon szóban vagy Írásban előadott kereset ügyében a biró és esküdttársai határoztak. /108.161. reg./ A rendes birói szék mellett szokásos volt még a vitás ügyeknek fogott birák elé bocsátása is. /431. reg./ A törvényszék előtt az igazságkereső fél saját nevében, vagy prókátora által is perelhetett. A biró esküdttársai által hozott határozatot a szenátushoz is fellebezhették, /68. 85. 438. 493. 500. 514. reg./ de gyakoribb' volt a földesúr birói széke elé való fellebbvitel. /35. 63. 124. 145. 203. 251. 254. 273. 274. 276. 354. 355. 455. 486. 494./ A földesúr adhatott perhalasztást, sőt kegyelem révén pertörlést is engedélyezett. /249./ A mezővárost mint alperest, az uriszék elé idézték. /83./ A fellebbezés elengedhetetlen tartozéka volt az első fokú Ítéletnek x: XX : 1. 2. 3.