A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Veress Zsófia: Latin-magyar kétnyelvűség Debrecen városának 1606/1607-es Magisztrátusának jegyzőkönyveiben

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI.

55

Latin-magyar kétnyelvűség Debrecen városának 1606/1 607-es Magisztrátusának JEGYZŐKÖNYVEIBEN1

Veress Zsófia

K

i is fogalmazhatná meg jobban a középkori Debrecen városának „lényegét”, attól a városunkban született és iskoláit itt kezdő írónőnél, aki - bár már régen nem él a városban, mégis debreceninek vallja magát. Ő Szabó Magda. A szépirodalom nyelvén - amely mindenki számára közérthető, - fogalmazta meg Debrecen mezőváros nehéz helyzetét a középkor - nemcsak a város, hanem az egész Magyar Királyság ill. Erdély számára - súlyos évszázadaiban.

,, Debrecent az tette Debrecenné, hogy sokféle elzártsága találkozott és fokozta egymást. Mint település puszták, erdők, homokdombok gyűrűiben fekszik [...], a 16., 17., 18. században igen gyéren lakott területen. Ráadásul a török hódítás és az ország három részre szakadása után elvágva nyugattól is, kelettől is. [...] Közös szabadságát és polgárai szabadságát szüntelen adóval, sarccal váltotta meg a királynál, császárnál, szultánnál, fejedelemnél, ilyen-olyan hadúrnál. ”2

Debrecen városa a 17. század elején Magyarország keleti felének legnagyobb lakosságszámú települése és egyben jelentékeny gaz1 A tanulmány alapja az azonos című - a Debreceni Egyetem BTK Klasszika- filológia Intézetében 2003-ban írt - Latin-magyar kétnyelvűség Debrecen városának 1606/1607-es Magisztrátusi jegyzőkönyveiben c. szakdolgozat, mely átdolgozásra került. A tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönet illeti Dr. M. Nagy Ilonát, a DE BTK Klasszika-filológia tanszék docensét, témavezetőmet, Dr. Jeney- Tóth Annamáriát és Dr. Szendiné Orvos Erzsébetet a Hajdú-Bihar megyei Levéltár levéltárosait.

2 Beszélgetések Szabó Magdával, Csokonai Kiadó, Debrecen 1997.