A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: A Kálmánchey család története

rendelkezése ügyében az esztergomi érsekhez intéztek.'’5 Pozsonyi prépostként és skardonai püspökként részt vett 1681 -ben azon a soproni országgyűlésen, ahol meghozták azt a törvényt, amely intézkedik az elkobzott javak visszaadásáról.55 56 Az ügyek megvizsgálására a dunántúli részek biztosául Kálmánchey Jánost nevezték ki, aki később benne volt abban a bizottságban is, mely az országhatárt Ausztria felől állapította meg. Pozsonyban halt meg 1685-ben.

Kálmánchey Pál szintén a Felvidéken született 1674-ben. Mint jezsuita áldozópap és tanár Kassán az ékesszólást és a költészetet tanította. Itt adta ki 1699-ben művét, melynek címe: Flores verni e sanction tricollis Hungáriáé viridario lecti. Carmen.571701-ben kilépett a jezsuita rendből. Halálának éve ismeretlen.

A Felvidékre elszármazott Kálmánchey család egyik kiemelkedő tagja Kálmánchey István, aki 1670-ben, mint szepesi kamarai tanácsos szerepel.58 I. Lipót magyar királytól 1669. december 22-én új címeres nemes levelet kapott, melyet 1670. december 1-én hirdettek ki Pozsony vármegye közgyűlésén.59 Az 1681-ben, Sopronban tartott országgyűlésen kinevezték az adóhátralékok behajtásának végrehajtójává.6 Thököly 1683-ban, Kassára hívott országgyűlésén, mint Abaúj vármegye alispánja és egyik követe vett részt. A rendek Kálmánchey István házánál gyűltek össze.61 A következő évben Kálmánchey Istvánt már a király pártján találjuk.62 A szepesi kamara küldötteként 1702-ben megjelent a hét hajdúváros kerületének Hajdúnánáson tartott közgyűlésén, s megkezdte a hajdúk összeírását.63 1703. április 4-én királyi biztosként jelent meg Debrecenben, hogy a király, I. Lipót akarata szerint jelöljön a város elöljárósága a város belterületén egy alkalmas területet, ahol a boldogságos szűz Mária tiszteletére templo42

________Szendiné Orvos Erzsébet: A Kálmánchey család története

5

5 A Pannonhalmi Szent Benedek Rend története. Sörös Pongrác: Az elenyészett bencés apátságok. 12. k. Bp. 1912. 334.

56 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1681. törvénycikk 11. cikkely. 233.

57 Pallas Nagy Lexikona 10. k. 63.

58 Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1900. Apolló Írod. Társ. 521.

59 Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. Bp. 1913. Grill. V. k. 329.

60 Corpus Juris Hungarici, Magyar Törvénytár. 233.

61 Majláth Béla: A felső vármegyei rendek kassai gyűlésének actái. Első közlemény. Történelmi Tár. 1883. 362.

b2 Iványi István: Thököly Imre féle oklevele. Történelmi Tár 1. 1886. 129.

63 Varga Géza: Hajdúmegye leírása. Db. 1882, 44, __________________________