A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Varjasi Imre: „Megszenvedték...” Adatok a XX. század második felének hajdúböszörményi áldozatainak, meghurcoltjainak történetéhez

ügyész terjesztette be, „Népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel miatt. Az előzetes letartóztatásokat (melyre 1957. júliusban került sor) elrendelő rendőrségi iratokból látható, olyan személy készítette azokat, aki pontosan ismerte az eseményeket. Nevezetesen Répánszki András jegyezte ezen jelentéseket, aki ekkora már százados. (1956. októberében még hadnagy volt). A „perben”53 tanú kihallgatására került sor. A fellebbezések után, 1958. szeptember 13-án dr. Simon Emil tanácsvezető hirdette ki az ítéletét. Fazekas Béla 3 év börtönbüntetést, 3000 Ft vagyonelkobzást; dr. Kiss Ernő Pál 1 év börtönt, az ő esetében (fertőző tüdőbetegsége okán) felfüggesztést kapott. Almási Márton lelkésznek a gépelésért öt hónap felfüggesztett börtön volt a „jutalma”, Löki Antal 5 hónapot kapott, Cs. Tóth Antalt 7 hónapra ítélték felfüggesztve, Fekete Zsigmond és Uzonyi Antal 5 hónapra ítélték, T. Kiss Imre 4 hónap 26 napra, míg Faix Lajos 5 hónap büntetést kapott/'

Időben a következő Ó. Szabó Zsigmond pere volt, akit népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdításával vádoltak.38 A fő bűne az volt, hogy október 26-án ő hirdette meg Hajdúböszörményben a parasztsztrájkot, illetve „lázító táblákra is felírta ezeket, melyre még viharlámpát is akasztott estére. ” (idézet a periratból) Ügyében a böszörményi referens, dr. Simon Emil bíró mondta ki az ítéletet, 1 év 5 hónap börtön, 5 év közügytől eltiltás, 1500 Ft vagyonelkobzással.

Ezt követte Juhász B. József és 11 társa, melyben például Kléner József 2 év 6 hónapot kapott izgatás vádjával. Ez volt az az ügy, amelyben megpróbálták a vádlottakra „ráhúzni” azt a köztörvényes elemet, hogy a Budapestre szállított élelmiszereket ellopták, s eladták. Sajnálatos módon ennek az ügynek eddig csak a vádiratát sikerült felkutatnunk.

A forradalom után Gellén János és társa, Fehér Imre ügyében „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés” vádjával indítottak eljárást.40 A vádirat alapján, melyet Piti György szerkesztett, fegyvert akartak szerezni, ami nem sikerült, illetve „ ...nemtetszésüket a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány ellen han416 _______________Varjasi Imre: „Megszenvedték...”

37 HBML. XXV. 23/b. 6. d.

38 HBML. XXV. 23/b. 7. d.

39 Debreceni Katonai Ügyészség B.1.290/1957. szám

40 HBML. XXV. 23/b. 11. d.

___________________