A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/
az első félévtől kezdve részt kellett venni szemináriumi vagy laboratóriumi gyakorlaton. Minden más tanárképző intézetben is megkívánták a hallgatóktól, hogy résztárgyakat arányosan hallgassák. Bejelentette a Református Tanárképző Intemátus igazgatósága43, hogy náluk - a gazdasági válság miatt - az 1932/33tanévben nem lesznek előadások. Az egyházkerületi közgyűlés 1931. augusztusában átmenetileg visszafejlesztette a tanárképzőt. Egyedüli szaktanárként Zsigmond Ferencet alkalmazták. Amikor azonban ő is beteg lett, nem volt aki megtartsa az előadásokat, ezért szünetelt a református tanárképző működése. 1934. aug. 1-től Péter Zoltán egyetemi magántanárt, református gimnáziumi tanárt bízták meg a református tanárképző intézet igazgatásával. Ő fokozatosan ismét felfejlesztett az intézetet, és 1940-től már történelemoktatás is zajlott a református tanárképzőben. Az 1934. január 5-i ülésen vitatták meg és véleményezték az új, középiskolákról44 szóló törvényt. A törvény szervezet tekintetében megvalósította az egységes alsótagozatú középiskolát, melynek magva a reálgimnázium maradt. Majd az V. osztálytól indult meg egyfajta specializáció humán, reál és a modem nyelvi képzés irányába. Továbbra is külön igazgatás alatt álló, és külön elhelyezett fiú és leány gimnáziumok léteztek. A vita kiemelte a törvény azon érdemét, hogy egységes alsó tagozatot hozott létre, továbbá megszüntette a különböző leány középiskolai típusokat. Nagy jelentőségűnek látták a középiskolák két tagozatra való osztását is. Ezzel lehetőség nyílt a pályaválasztást jobban megfontolni, mivel annak ideje így négy évvel kitolódott. Nagyon helyeselték, hogy van lehetőség évismétlésre és az érettségi vizsga megismétlésére. Egyértelműen örömmel fogadták és a törvény érdemének tartották, hogy a jelenlegi modem nyelvek mellett lehetőség van nemzetiségi nyelv oktatására is. Erősen aggályosnak 374 Tóth Ágnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai... 43 VIII.5.k 1932. május 28 44 Magyar Törvénytár 1934. 82. 1934.évi XI .tv Hatályba 1934. július 1-én lépett. A korábbitól eltérően az általános műveltség fő elemévé, és egyben a magyar középiskolai oktatás gerincévé a nemzetismeretet helyezi. A tanítás középpontjában, a legtágabb értelemben vett nemzeti tárgyak állnak, pl. magyar nyelv és irodalom, magyar történelem és néprajz, a magyar művelődés története. Kimondják, hogy a magyar nyelvi oktatás anyagából ki kell küszöbölni az elavult retorikát, stilisztikát és poétikát. Helyette modem értelemben vett irodalomismeretet és irodalomtörténetet kell tanítani. Latin nyelv oktatásában is szükség van újításra, az olvasmányokat jobban kell kiválasztani. Nevelési cél érdekében kerül bevezetésre az osztályfőnöki óra. Jellemnevelés szempontjából fontos a testnevelés is.
