A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/

372 Tóth Ágnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai... gyan lehet ott gyakorló tanítást végezni, ahol az adott középiskolában az adott tárgyból csak kevés óra van, vagy egyáltalán nincs lehetőség gyakorlásra. Fontos feladat az egyetemen folyó elméleti pedagógiai képzés összehangolása a gyakorló középiskolákban zajló gyakorlati képzéssel. Kérésként megfogalmazták az egyetemi professzorok felé, hogy tanárképző intézeti előadásként ne egyetemi előadásaik egyikét jelöljék meg, hanem olyat tartsanak, ami speciálisan a tanárképzés célját szolgálja, igazodik a középiskolában tanítandó tananyaghoz30.

Az 1924.évi XXVII törvény I. fejezet 9.§- a arról rendelkezett, hogy a gyakorló tanárjelöltek ellátására intemátust kell felállítani. Ez 1928 végéig még nem történt meg, holott tudvalevő a tanári pályára lépők nem a legtehetősebb társadalmi rétegekből kerülnek ki. Feliratot intéztek a miniszterhez, hogy az 1929/30-as tanévben már gondoskodjon az intemátus felállításáról. 1 Az elnökség felvetette még azt is, hogy mivel az új középiskolai törvény egy évvel meghosszabbította a tanári pályára készülők tanulmányi idejét, szükség lenne a gyakorló évüket töltő tanárjelöltek számára is megpályázható, legalább három személynek adható ösztöndíjra.32

A tanárképző intézet által kitűzött célok eléréséhez, a szaktárgyi tudás elmélyítéséhez, a középiskolai anyag megismertetéséhez un. szakkorepetitorok, középiskolákban tanító tanárok segítségét vették igénybe. Kezdetben négy szakkorrepetitor működött az intézetnél33, egy-egy klasszika-filológiából, magyar nyelv és irodalomból, német nyelvből és francia nyelvből. Az a tendencia érvényesült a későbbiekben, hogy a felkért szakkorepetitorok egy idő után kinevezést kaptak a tanárképző intézetekhez34 ,és csak ott tartottak órákat, foglalkoztak a tanárjelöltekkel. Az intézet egyik fő törekvése az lett volna, hogy minden tanárjelölt számára lehetővé tegyék a külföldi irodalomhoz és szakirodalomhoz való hozzáférést, ehhez azonban megbízható idegen nyelvtudásra volt szükség.

Az élő nyelvek oktatása kapcsán felvetették, hogy az lenne a kívánatos, ha a hallgatók csak egy lektor óráit látogatnák, és egy-egy csoportban nem lenne több 10-15 hallgatónál. Ilyen teltételek mellett,

30 VIII. 5 2.k 1929 .november 30

31 VIII.5 l.k 1928. október 5

32 VIII:5 l.k 1828. április 28

33 VIII.5 l.k 1925. november 23, 194-1925/26 tki. szám,

34 Vili. 5 l.k 1926.november 10, 1927.május 21, 1933.december 11