A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 353 116 892 370 143 1521 1935/36 7-9 570 25-4 9-7 1000 117 837 373 142 1469 1936/37 8'2 590 24-2 8-6 1000 1 15 826 339 120 1400 1937/38 8-3 620 21 8 7-9 1000 106 794 279 101 1280 1938/39 7-7 60-8 23-4 81 1000 85 666 256 89 1096 1939/40 HTö 62-2 22-3 Iüt 1000 70 632 227 87 1016 1940/41 6-5 67-7 25-8 szünetelt 1000 61 637 243 941 Az egyetemi oktatás Pozsonyban, - Debrecenhez hasonlóan - az 1914/15-ös tanévvel vette kezdetét. Az egyetlen ténylegesen is műkö­dő kar az első években a jog- és államtudományi kar volt, majd hozzá csatlakozott 1917/18-ban 24 hallgatóval a bölcsészettudományi fakul­tás. Az ismert körülmények miatt azonban az egyetem működését Po­zsonyban nem folytathatta tovább, s Budapestre menekült. Az Erzsé­bet Tudományegyetem végül csak 1923-ban nyert elhelyezést Pé­csett." A körülmények azonban nem minden tekintetben voltak kielégítőek. A hallgatói létszámok tekintetében már az 1920-as évek elejére vonatkozó adatokra pillantva szembetűnhet az orvosi és a jogi képzés túlsúlya. A teljes adatsor pedig egyenesen ennek a két karnak az egész korszakban érvényesülő egyértelmű dominanciáját mutatja. Az is lát­szik, hogy eleinte az orvosi, az 1920-as évek derekától pedig a jogi karé a vezető szerep. A bölcsészettudományi kar viszont Pécsett nem tudott annyira megerősödni, hogy több hallgatót vonzzon, mint az orvosi vagy a jogi kar. A hittudományi kar hallgatóinak aránya ugyan­akkor az Erzsébet Tudományegyetemen sem volt túl magas. A szám­arányok tekintetében a hittanhallgatók aránya Pécsett elmaradt a Deb­recenben tapasztalt arányokhoz képest, de jócskán meghaladta a Páz­mány Péter Tudományegyetemen tanuló teológus hallgatók részará­nyát. A jog- és államtudományi kar hallgatóinak aránya az 1923/24-es tanévben még a 300 főt sem érte el, s az egyetem hallgatóságának mindössze 23 százalékát tette ki. Ezt követően azonban egyértelmű * ° A város csak 1921 augusztus 21-én szabadult fel a szerb megszállás alól. Az egye­temet 1923. október 14-én avatták fel Pécsett. - Huszti József: Gróf Klebelsberg K.unó életműve, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1942., 177. old. _______

Next

/
Thumbnails
Contents