A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása a két világháború között Magyarországon
343 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. egyetemi hallgatóinak közel 18 százaléka a komoly hagyományokra visszatekintő Kolozsváron tanult, miközben az ún. vidéki egyetemek (Debrecen, Pécs, Szeged) együttesen is alig haladták meg ezt a részarányt. A legfontosabb folyamatok feltárása után érdemes még elidőzni az egyetemi hallgatók létszámának vizsgálatánál. Az eddigieknél is részletesebb képet kaphatunk ugyanis a korszak egyetemi hallgatóságáról, ha az egyes intézményeket karok szerint is megvizsgáljuk. Ezzel képet kaphatunk arról is, hogy mely egyetemeken mely karok voltak a legnépszerűbbek az egyetemi hallgatók körében. Mindez pedig a két világháború közötti egyetemi oktatás szerkezetét, továbbá - amennyiben volt ilyen - az egyes intézmények képzési profilját is megvilágíthatja. A két világháború közötti egyetemi hallgatóság létszámának alakulása tudományegyetemi karok szerint A két világháború közötti egyetemi hallgatóság létszámának karok szerinti vizsgálatát az egyes tudományegyetemek vonatkozásában célszerű elvégezni, tekintettel arra, hogy egyedül így válhat világossá, hogy volt-e az egyes egyetemeknek az oktatásszerkezet tekintetében valamilyen sajátossága, jellegzetessége. Mint ismeretes, Klebelsberg felsőoktatási koncepciójának alapját a vidéki egyetemek fejlesztése, az ún. kulturális decentralizáció képezte. Az alábbiakban arra is választ kaphatunk, hogy ez a fejlesztő munka a helyi adottságok, a helyi lehetőségek viszonylatában milyen hangsúlyeltolódásokkal járt. Vizsgálatainkat azonban célszerű Budapesttel, a Pázmány Péter Tudományegyetemmel kezdeni. Az összehasonlításra kevésbé alkalmas, sajátos képzési ágakat oktató József Műegyetem, illetőleg a későbbi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nem képezi a kari szintű vizsgálataink tárgyát.
