A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Király Sándor: Az egyetemi hallgatók létszámának alakulása a két világháború között Magyarországon
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 329 AZ EGYETEMI HALLGATÓK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON két világháború közötti egyetemi hallgatóság belső összetételének, felépítésének, származásának, legfőbb problémáinak bemutatása cseppet sem egyszerű feladat. A fő támpontot azok a korabeli hallgatói statisztikák jelentik, melyek páratlan részletességgel igyekeztek felmérni ennek a viszonylag szűk, de az akkori magyar társadalom egészét lefedő csoportnak a helyzetét. A kor hallgatói társadalmát vizsgálva számos kérdés vetődik fel. Először is, hogy mekkora volt ez a hallgatói társadalom, hogy milyen volt benne a nemek aránya, vagy hogy milyen volt a felekezeti összetétele. Ezen túlmenően azonban arra is érdemes választ keresni, hogy egyetemeink mely régiókból szívták fel leginkább a tehetséges fiatalokat, illetve, hogy mennyire volt a kor felsőoktatása elitképzés, vagyis hogy milyen mértékben fogadták be az egyetemek a társadalom szélesebb rétegeinek gyermekeit. A hallgatói létszámok vizsgálata tehát jóval túlmutat önmagán, s további kérdésekhez vezet. A két világháború közötti egyetemi hallgatósággal kapcsolatban leginkább a felsőoktatás tömegesebbé válásáról szoktak említést tenni. A hallgatói létszám megugrása azonban az első világháború időszakát követően világjelenségnek tekinthető. Hazánkban ez a folyamat elsősorban a vesztes háború, a gazdasági nehézségek, és a részben felkészületlen, részben még kialakulóban lévő egyetemek miatt egy összetett és súlyos probléma elindítója lett. Király Sándor A két világháború közötti egyetemi hallgatóság létszámában bekövetkezett főbb változások
